Ugyanakkor sehol másutt nem fordul elő a tulajdon olyan mértékű monopolizálódása, illetve a média ellenőrzésének lehetősége, mint a magyar sajtóban. A legaggasztóbbnak azt nevezi a tanulmány, hogy nálunk, valamint Olaszországban súlyos aggályokat vet fel a szerkesztői függetlenség.
Az osztrák Die Presse újság abszurdnak minősíti, hogy egyre több uniós tagállam épít kerítéseket, ugyanakkor a külső határok védelmére már nem marad pénz. Abból a 200 millió euróból pl., amennyit Magyarország átszámítva beleölt a pengésdrótba, meg a másutt emelkedő újabb és újabb műszaki akadályok árából pl. felvételi központokat lehetne létesíteni az EU külső vonalán és azok sokkal hasznosabbak lennének. Ott pl. fel lehetne venni minden kérelmező adatait és alaposan ellenőrizni lehetne azokat. Szabályozni lehetne a beáramlást és fel lehetne számolni a biztonsági lyukakat. Csakhogy ezzel szembenáll a kölcsönös bizalmatlanság és az az illúzió, hogy a nemzeti határokat jobban meg lehet védeni. Egészen tudatosan alakítják ki az új, nemzeti erődök képét. A tagállamok alvajáróként mennek a maguk útján, nem ismerik fel, mennyire nem látnak tovább az orruknál.
Az osztrák belügyminiszter azt követeli, hogy Európa a parttalan befogadás helyett inkább a józan ésszel és mértéktartással közelítsen a menekültkérdéshez – írja a Der Standard. Mikl-Leitner Szófiában, a közép- és délkelet-európai szakminiszterek kétnapos konferenciáján beszélt, ahol jelen van a magyar képviselő is. Az osztrák politikus kiemelte: a terrorizmus és a migránsválság olyan probléma, amellyel egyetlen állam sem tud egymaga megbirkózni. Ezért van szükség közös megoldásra. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy különbséget kell tenni az oltalomra szoruló emberek és a gazdasági bevándorlók között, utóbbiak nem kaphatnak menedéket. Épp erre szolgálnak a hotspotok – mutatott rá.
Európában súlyos gazdasági hatásai vannak a határellenőrzés visszaállításának, illetve annak, hogy a radikális iszlám felbukkant a Közel- és Közép-Keleten – olvasható a Financial Times-ban. Ezt egy nemzetközi kereskedelmi szervezet állapította meg, kiemelve, hogy megszakadnak az eddigi szállítási útvonalak, ugyanakkor a cégek kénytelenek egyre többet költeni a fuvarra, ami milliárdokat jelent.
Magyarország pl. lezárta határait Szerbiával és Horvátországgal, a határátkelés ily módon eltarthat akár másfél óráig is, az élőállatok továbbítása ugyanakkor több napra leállt októberben. A következmények különösen érintik Ausztriát és Németországot, a német cégek kénytelenek máris 10%-kal többet fizetni a szállítmányozóknak. Ebben közrejátszik az is, hogy Ázsia irányából nem egyszer több száz kilométerrel is megnő a szállítási útvonal, mert a kockázatok miatt a bejáratott utak használhatatlanná válnak.
A Daily Telegraph-ban olvastuk: nem a párizsi merényletek miatt keresték azt a két brit férfit, akit a magyar határőrök vettek őrizetbe egy Romániába tartó vonaton. Mindketten hírhedt szélsőségesnek számítanak, bár az egyiküket pár hónapja felmentették a vád alól, hogy csatlakozni kívánt az „iszlám államhoz”. Előtte egy teherautó platóján találták meg Doverben. Viszont 15 hónapot kapott azért, mert hamis útlevelet találtak nála. Egyébként 2008-ban 4,5 évet szabtak ki rájuk, mert terrorcselekményekre buzdítottak, illetve pénzt gyűjtöttek szélsőséges erőknek. Egyben pedig utazási tilalmat rendeltek el ellenük, ami azt jelenti, hogy engedély nélkül nem hagyhatták volna el a szigetországot. Így most nagy valószínűséggel visszatoloncolják oda mind a kettőt. Feltételezhető, hogy Szíriába akartak eljutni. Egyikük a magyar hatóságoknak az igazoltatáskor a jogosítványát mutatta meg, a másik viszont a Koránt adta át.

