Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében „rabszolga törvénykönyvnek” nevezte az új Mt.-t, amely – az előzőnél még rosszabb feltételekkel – mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.

Résztvevők vonulnak a Hősők terén a Magyar Szakszervezeti Szövetség által a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción Budapesten 2015. május 1-jén. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A MASZSZ utóbbi miatt az ombudsmanhoz fordult, a Kúria pedig az idén januárban kimondta, ellentétes az unió normáival minden olyan tagállami rendelkezés, amely feltételhez köti a szabadság megadását, a 20 nap alapszabadság mindenkinek jár, beleértve még a fél évet betegállományban töltő munkavállalókat is – mondta el Kordás László az MTI-nek. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség írásban is kéri majd a kormánytól, hogy a 2012–15 között „jogtalanul elvett szabadságot” visszaadják a munkavállalóknak, pénzbeli kártérítés helyett. Ha nem sikerül megegyezni, a MASZSZ peres útra tereli az ügyet – tette hozzá.


Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Varga Andrea védőnő, mentálhigiénés szakember, Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Gulyás Balázs, a 2014-es internetadó-ellenes tüntetéssorozat egyik fő szervezője és Mészáros Balázs, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnökségi tagja a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción 2015. május 1-jén, a budapesti Városligetben. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A rendezvényen több szakszervezet képviselője is beszédet mondott.Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke és egyben Az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagja fekete pólóban állt a színpadra, és az „Én is ápoló vagyok” bevezető után azt mondta: a csaknem egy hónapja, ápolók körében kibontakozott „fekete pólós mozgalom” nem csak az egészségügyi dolgozók tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet, mivel a magyar munkavállalók többsége, mintegy egymillió ember dolgozik főállásban a létminimumnál kevesebb bérért, többen vállalhatatlan munkakörülmények mellett.

A rendezvényen szintén felszólalt Gulyás Bence, a netadó elleni tüntetés főszervezője, aki szerint május elseje, a munkások sikeres harcának ünnepe, az akaratról, az összefogásról és a kitartásról szól.

A nagygyűlés után a Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulást tartott a Városligeti fasor–Dózsa György út–Hősök tere–Kós Károly sétány–Városliget útvonalon, majd majálist tartanak a napozóréten, ahol zenekarokat hallgathatnak, gyerekműsorokat nézhetnek a részvevők.

 

Gaskó István: kötélhúzással telik május elseje

(11:27)  Kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között – mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén pénteken Budapesten, a Városligetben.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke sajtótájékoztatót tart a szövetség május elsejei rendezvényén a Városligetben 2015. május 1-jén. A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája performanszot adott elő, kötélhúzással szimbolizálták a munkavállalók, valamint a munkaadók és a kormány közötti tárgyalások menetét. (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Gaskó István szerint a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont „eléggé döcögősen mennek a dolgok”.

Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását. Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70–100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében.

A sztrájkjoggal kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés kedvező alakulásából úgy tűnik ki, rendelkezésre állnak majd azok a források, amelyek a munkavállalói követelések kielégítéséhez szükségesek, így szükségtelenné válnak az elmúlt 2–3 évben bevezetett megszorítások.

A Liga elnöke kitért arra, hogy az utóbbi hetekben küzdelem folyik a szakszervezetek között, ahol a Liga a „megtámadott szakszervezet”. Remélik azonban – tette hozzá –, hogy előbb-utóbb jó lesz az együttműködés a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, hiszen a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben.    

Gaskó véleménye szerint a környező volt szocialista országok közül az egyik legrosszabb helyzetben a magyar munkavállalók vannak. A minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem – hangsúlyozta a Liga elnöke, hozzátéve: a minimálbért keresők a magyar munkavállalók 40 százalékát teszik ki.

A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája jelenetet adott elő, kötélhúzással szimbolizálták a munkavállalók, valamint a munkaadók és a kormány közötti tárgyalások menetét. Egyik képviselőjük kiemelte: különösen a kisgyermekes szülők felmondási védelmét szeretnék megerősíteni. Azt szeretnék, hogy gyermeke 5 éves koráig senkit se lehessen elbocsátani a munkahelyéről.

 

Tóbiás: ellehetetlenült az érdekképviselet, emelni kell a minimálbért

(14:15) A munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek az MSZP elnök-frakcióvezetőjének pénteken Budapesten a Városligetben tartott szakszervezeti majálison.

Tóbiás József, miután több szakszervezet sátrát is felkereste, az MTI-nek elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet. Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák ügyét is.   

Mint mondta, a vasárnapi zárva tartás ügyében a szakszervezetek osztják az MSZP azon álláspontját, hogy mindaddig, amíg az emberek heti öt nap alatt nem tudják megkeresni a megélhetéshez szükséges pénzt, szükség van a többlet munkanapokra. Ha valaki többletmunkát végez hétvégén, 200 százalékos bérpótlék jár neki arra a napra – javasolta Tóbiás József.

 

Gyurcsány: a rendszerváltozás óta elfeledett hatmillió embernek kell igazságot adni

(14:03) A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az „elfeledett hatmillió” embernek kell igazságot adni.

A DK olyan programot készít, amely rájuk hívja fel a figyelmet, és amikor a párt kormányra kerül, ezek az emberek az ország tisztességesen megfizetett, megbecsült tagjai lesznek – mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök a DK május elsejei rendezvényén a budapesti Városligetben, Az elfeledett hatmillió ember programja című elképzeléseiket ismertetve.

Gyurcsány azt mondta, ha méltóképpen akarjuk ünnepelni május elsejét, szeretnénk megteremteni a munka becsületét és sikeres részei akarunk lenni az európai nemzetek közösségének, akkor előfeltétel, hogy „Orbánnak és kormányának mennie kell”. Szavai szerint a kormányon lévők minden nap ártanak hazánknak, ezért ha kell, minden nap elmondják, előrehozott választásokat akarnak.

A pártelnök a rendszerváltozást nagyszerű történelmi teljesítménynek nevezte, de hangsúlyozta, hogy sok ember nem sikerként éli meg elmúlt huszonöt év nagyobbik részét.

Kijelentette, hogy kormányra kerülve „nyakunkba fog szakadni” egy ország, amelyik „fáradt, csalódott és reménytelen”. Hangsúlyozta, hogy 1956 és a rendszerváltozás között csaknem háromszorosára nőtt az emberek reáljövedelme, ami viszont azóta gyakorlatilag nem növekedett. Az állam által megállapított létminimum 93 ezer forint annyira elég, hogy ebből egy felnőtt enni, lakni tudjon. Eközben az állam szerint legális ennél kevesebbért, 67 ezer forintért napi nyolc órában dolgoztatni egy embert – emelte ki.

Kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál – mondta. Hozzátette, ezt úgy kell megtenni, hogy az ország működőképes maradjon. Nem a vállalkozásokat akarják tönkretenni a magasabb bérrel, hanem azt akarják, hogy a vállalkozások és az állam tegyenek erőfeszítést arra, hogy mindenki emberhez méltó életet éljen és ha dolgozik, akkor fizessék meg – fogalmazott.

Aki dolgoztat, az fizessen is – jelentette ki, hangsúlyozva, azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, hogy rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek. Emlékeztetett arra, hogy a cégek vezetői és tulajdonosai már jelenleg is teljes vagyonukkal felelnek a környezeti károkozásért. A DK részvételével létrejövő kormány megvalósítja majd, hogy a gazdasági társaságok vezetői és tulajdonosai teljes vagyonukkal, korlátlan mértékben feleljenek a munkásoknak járó bérért is – folytatta.

„Számoljunk le a rezsihazugsággal és teremtsünk rezsiigazságot” – fogalmazott. Visszautalt arra, hogy miközben a rendszerváltozás óta a reáljövedelmek lényégében nem nőttek, a rezsiköltségek jóval magasabbak lettek. A kormány intézkedései miatt a magasabb jövedelműek többet kaptak, az alacsony jövedelműek kevesebbet, a közműszolgáltatók pedig tönkrementek – mondta. Az emberi élet minimumához szükséges legalapvetőbb javakhoz, némi vízhez és áramhoz mindenki ingyen jusson hozzá – javasolta.

Gyurcsány Ferenc szerint „lopásra és gazemberségre épül ez a kormányzat”, rokonok, haverok, bennfentesek gazdagodnak, miközben a többség belefárad a küzdelembe. A kabinet a legrosszabb ösztönökre játszva szeretné rávenni az embereket, hogy „zárják be” az országot; az élet urának és istennek képzelik magukat, úgy gondolják, hogy ha „szerezhetnek három szavazatot”, akkor szívesen napirendre veszik a halálbüntetést – fogalmazott.

A DK elnöke kijelentette: megfojtja az országot a korrupció. A politikai korrupció sokáig nem válogatott oldalak között, mértékben lehetett különbség, de ma már minőségben is van – mondta. Hozzátette, nincsen új Magyarország, amíg a törvényalkotók lopnak. Aki hozzányúl a közöshöz, aki önmagát gazdagítja, azzal szemben nem lesz megbocsátás – szögezte le.

 

Fidesz: a kormány következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit

(13:21) A Fidesz-kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit – közölte a Fidesz pénteken az MTI-vel. A párt hangsúlyozta: ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól.

„Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően” – írta közleményében a nagyobbik kormánypárt. Támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, elindították a munkahelyvédelmi akciót, a legnehezebb helyzetben lévőknek a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát.

„Emeltük a minimálbért és megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt az alacsony inflációval növeltük is. Csökkentettük a rezsit és végigvisszük a bankok elszámoltatását” – idézte fel a Fidesz közleménye. Felhívták a figyelmet arra, 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével, valamint jelentősen csökkentik a sertés tőkehús áfáját és egyes közszolgáltatási díjak mértékét.

„A Fidesz célja, hogy 2016-ban minden magyar család léphessen egyet előre!” – közölte a párt.