A Malév-csőd háttere megismerhető, a milliárdos Századvég-tanulmányok viszont nem

A per legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárgya a Századvég-csoporttal kötött, milliárdos közpénz kifizetésével járó szerződések alapján készített tanulmányok sora volt. Sajnos, ezek továbbra sem ismerhetők meg; folytatódik a titkolózás a magyar–kínai és a magyar–orosz kormánybiztosi feladatok hátterével kapcsolatban is.

A TASZ győzelmének köszönhetően megismerhetővé válik az a dokumentum, melyet a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) között létrejött, jogi tanácsadásra vonatkozó szerződés alapján készítettek el a „nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről”. A titkolózás abszurditását jelzi, hogy a minisztérium a perben azzal érvelt, hogy „nemzeti légitársaság” alatt az ügyvédi iroda nem is biztos, hogy a Malévra gondolt, hanem talán egy másik, még nem is létező társaságra – ennek azonban miért és hogyan kellene a „pénzügyi helyzetét rendezni”?

A Századvég-tanulmányokat viszont továbbra sem ismerheti meg a nyilvánosság, dacára a sok milliárd forint közpénz kifizetésének. A bíróság ugyanis úgy döntött, hogy bár a Századvég-csoporttal az NFM kötött szerződést, mégsem ez a tárca, hanem a Miniszterelnökség minősül adatkezelőnek.

A TASZ új adatigénylést fogalmazott meg, és újra perel – immár a Miniszterelnökséggel szemben.

Szintén az adatkezelő személyében beállt változás akadályozta meg a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper és az NFM  közti szerződés alapján elkészült, a magyar–kínai és a magyar–orosz kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos dokumentumok megismerését.

„Fontos megjegyezni, hogy tapasztalatunk szerint nem csupán a kormányzati szervek, de az igazságszolgáltatás egyes szereplői is hátráltatják az állam átláthatóságát. Míg a minisztérium azzal keres kibúvót, hogy a kért anyag megismerhetőségét azok «döntést megalapozó» jellegére hivatkozva korlátozza, addig a bíróságok gyakran és alaposan elmagyarázzák a jogi képviselővel eljáró, az adófizetők pénzén pereskedő és az információk birtokában amúgy is jó pozícióban lévő állami szerveknek, hogy lehet az ilyen ügyek alól kibújni” – fogalmazott Hidvégi Fanny, a TASZ információszabadság-program vezetője.