Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író 1941. március 13-án született Szombathelyen, és 1973-ban államvizsgázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász-rajztanár szakán. Somogyi Józsefet, Kerényi Jenőt és Borsos Miklóst tartja mestereinek. A későbbiekben, mintegy harminc éven át szinpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. Színpadi munkáiban az emberi test mozgásvilágát ötvözte erős vizuális hatásokkal. A szöveg mellett tárgyakat, maszkokat, bábokat is használt. A kilencvenes években érdeklődése a cigány kultúra felé fordult, melynek hatása megtalálható szobrain is.
Malgot az ezredforduló környékén beutazta Délkelet-Ázsiát. Elsősorban Kambodzsa kultúráját, a régi khmer szobrászatot taulmányozta, ami művészete számára újabb inspirációt adott. Szobrokat pályája során folyamatosan készített, s évtizedek során kialakította sajátos mágikus-szürrealista stílusát.
„Malgot István szobrai lények. Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm. A lét határhelyzetei. Pillanatfelvételek – lendületük, mozdulatuk végtelen, hátterük a világmindenség. Anyaguk tömör: fa, fém. Testük mégis anyagtalan, súlytalan, elröppennek a tömegvonzás börtönéből. Túlmutatnak a pillanaton: időtlenek. Hidat vernek, hidak Föld és Menny között. Mint magunk, mint az Ember: alulról kezdenek, anyagból vétetnek, a mélységből kiáltanak, valami magasabb felé fordulnak. Magasabb: az istenek, az örökkön való? Fényben megmártózó arcok, egymást szorító kezek, egymáshoz préselődő testek, szeretkezők. Helyüket keresők, tér és idő keresztjén. Minden porcikájukban velünk, halandókkal rokonok. Tükröt tartanak nekünk ezek a lények, emberi-isteni alakok: magunkat látjuk, mindennapos küzdelmeinkben, hogy mivé is lehetnénk” – jellemzi a szobrászművész alkotásait Lendvay Miklós, a Kláris Kiadó és Művészeti Műhely vezetője.
Malgot István szobrainak kiállítása június 20-ig látható a a budapesti Ráday Képesházban (Ráday utca 25.)
