Párolgásából jött létre a légréteg és az eső, ami a megülepedett kőzetek mélyedéseiben, a további esőzésektől pedig hamarosan óceánná növekedett. Az őskőzetekből lemosott porban, iszapban, óceánokban évmilliók során alakult ki a szerves földi élet.

A víz kettős körforgalma máig jellemzi a világunkat: pára alakjában száll fel a tengerekből, felhőkké sűrűsödik, és eső alakjában visszahull a földre. Egyik részéből patakok, folyók, tengerek lesznek, a másik részét a talaj hozza a felszínre a forrásokból: zömében ez az értékes ivóvíz. Ebből táplálkozik növény, állat, ember.

Az emberi szervezet alapanyagában éppolyan meghatározó rész a víz, mint bolygónkéban (mintegy 80%). A víz az élő szervezetek tükre, tisztítószere, legfőbb tápláló eleme, a növekedés elengedhetetlen része. Nélküle kiszáradnak a testszövetek, egyebek között ezért öregszünk. A test nedveiből és egyensúlyuk hiányából kimutatható a legtöbb betegség. A tiszta vízzel az élet jól működik, hiányától megbénul az immunrendszer, küszködik a vese, a vértermelés és a belső szervek rendszere. A túl sok folyadék viszont terheli a szívet.

Éhen elég sokáig kibírjuk, de szomjan legfeljebb egy hétig, azt sem károsodás nélkül, majd hamar bekövetkezik a halál. A folyadékfelvétel és a táplálkozás együtt határozza meg az egészségre és a betegségre való hajlamot. A túl kevés folyadékbevitel következtében szervezetünkben felszaporodik a húgysav és a többi, betegséget előidézői salakanyag. Folyadék-háztartásunk helyes egyensúlyának eredménye: a jó életminőség és a hosszú élet.

A 20. század első felében a homeopátia atyja, Samuel Hahnemann (1755–1843) orvos fedezte fel a vízzel gyógyítást. Németországban nem hittek neki, és mert nem óhajtott éhen halni, Párizsba költözött. A beteg gyerekek szüleinek azt tanácsolta, nyissanak ablakot és adjanak a gyereknek annyi vizet, amennyit csak képes meginni. Hahnemann nyert, a gyerekek felgyógyultak!

A másik híres természetgyógyász (akkor még nem így nevezték) Sebastian Kneipp (1821–97) volt, aki a természetes, növényi eredetű táplálékok mellett a vízgyógyászatot ajánlotta a betegeinek: pakolásokat, fürdőket, hideg zuhanyt, borogatásokat. Elsőként használta vízkúráját fertőző betegségek, cukorbaj, köszvény, elhízás, gyerekbetegségek, reuma ellen, valamint méregtelenítésre. Ő is nyert! Máig használatos módszer a fürdőkben a Kneipp-kúra.

Érdekes, hogy a nagy népek, a kínaiak, indiaiak és amerikai őslakos indiánok menyire becsülték a vizet. Az élet alkotóelemei között a legfontosabbként tartották számon. Sokezer éves tapasztalat Kínában a feng shui tudománya, jelentése: szél és víz. Az ókori Egyiptom csodás szépítőszerei, festékei mind víz alapanyagúak voltak. A zsidók, a mohamedánok, a keresztények vallásait is átitatja a víz. Az összes ismert kultúra a víz köré telepedett – derül ki az ásatásokból. A középkor hozta létre a túlméretezett városokat, velük a vízhiányt és a járványokat.

A mai ember nem becsüli eléggé, hogy (még) tiszta víz folyik a csapokból. Nálunk a csapvíz minden szükséges ásványt tartalmaz! Azt tudjuk, hogy a növényeinket néhány napos, állott vízzel öntözzük, de azt nem, hogy nekünk is ilyen vizet kellene innunk és használnunk. Az állott vízből ugyanis távozik a széndioxid és néhány káros ion. Tiszta üvegben tárolt vizet használjunk a főzéshez is! Forralással pedig kicsapódik belőle a mész és a klór. Nagyanyáink a fatüzeléses tűzhely szélén tartották a tartalék főzővizet, a mosáshoz esővizet gyűjtöttek, és a kútvizet fahamuval lágyították, vagyis nem károsították a természetet.

Ma szintén használhatnánk állott vagy artézi kutakból származó vizet az ivásra. Tudnunk kell, hogy a sok vegyszerrel, amivel mosunk, mosogatunk, a víz visszajut a természetes forrásokba. A múlt években százezer növény- és állatfaj pusztult ki a világon a szennyezett víz miatt. Vannak trópusi országok, ahol emberek ezrei pusztulnak el a tiszta ivóvíz hiányától. Jövőkutatók állítják, hogy nemsokára az ivóvíz miatt háborúk törhetnek ki.  

Itt, a Kárpát-medence alján egyelőre még jól megy sorunk, bőven van víz, bár a Kárpátokból eredő folyóinkat a szomszédos országokkal közösen, egyesült erővel piszkoljuk. A Dunából a Fekete-tengerbe áramló víz Bécstől Budapesten át napi 4 tonna szemetet, le nem bomló műanyag hulladékot cipel, s ezzel fertőzi a kipusztuló félben lévő halakat, amelyeket elfogyasztunk.

Elfejeltettük, hogy ablakpucoláshoz jó a tiszta víz és az újságpapír, nem szükségesek a vegyszerrel átitatott textilek, ecetet használhatunk felmosáshoz, lemosáshoz, vagy vízkőképződés ellen.

Vigyázzunk jobban a vizeinkre, hiszen a víz maga az élet!