A felbocsátást az ESA élőben közvetíti. Sikeres start esetén, az indítást követően alig több mint 70 perccel, a hordozórakéta fedélzetéről a műholdak földkörüli pályára állnak. Az első magyar műhold, a Masat-1 a Műegyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással épült meg.
A felbocsátásra előreláthatólag helyi idő szerint 7–9 (magyarországi idő szerint 11–13) óra között kerül sor. A felbocsátás előtt három és fél perccel minden rendszer startra kész és kezdődik a visszaszámlálás, majd az indítást követően több rakétafokozat emeli a magasba és állítja pályára a hasznos terhet, amelynek része a Masat-1 is. Az egész művelet alig több mint 70 percig tart. A sikeres pályára állás után mintegy öt órával a Masat-1 Magyarország fölé ér. Ezt követően a magyar űrkutatás történetében egyedülálló kezdeményezés weboldalán a pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz.
Az első magyar műhold, a Masat-1 – melynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik – egy kisméretű, szaknyelven: pikoszatellit; az építés alapjául szolgáló, a méretet és a tömeget meghatározó szabvány miatt CubeSat-nak is nevezik. A Masat-1 megalkotása elsősorban oktatási célt szolgált. Pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a szintén a műegyetemi csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít, későbbi feldolgozásra. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnök-továbbképző Intézet ad otthont, a vevőantenna-rendszer a BME „E” épületének tetején kapott helyet.
A műhold fedélzeten elhelyeztek egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszert: segítségével a Földről távirányítással vezérelhető a műhold orientációja.
A Masat-1 révén a fejlesztői csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amelyre alapozható a bontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatás és mérnökképzés. A kezdeményezés olyan fejlesztői tapasztalatot kínál és referenciát teremt Magyarország számára az űreszközök tervezésében, építésében és üzemeltetésében, amely bizonyítja hazánk rátermettségét, érettséget a teljes jogú ESA-tagságra.
A projekt egy olyan technológiai irányt kíván megalapozni, ami lehetőséget ad a jövőben nemcsak a Műegyetemen működő, hanem más hazai szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és üzemeltetésére is a világűrben.
A BME Űrkutató Csoportja 1970-ben alakult az akkori Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékbe épülve (ma Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék). Űrtechnológia-orientált kutatási és fejlesztési feladatai az Interkozmosz nemzetközi együttműködésben hazánkra kiosztott/vállalt témákból álltak. Több mint negyvenéves fennállása alatt tizenöt műholdra, üstökösöket vizsgáló két űrszondára (Vega és Rosetta) és a MIR űrállomásra készültek berendezések. Valamennyi hibátlanul működött, illetve működik. Az utóbbi években az ESEO (European Student Earth Orbiter) oktatást segítő műholdra készült tápellátó alrendszer és egy űridőjárást vizsgáló műszer. A Masat-1 fejlesztésében a csoport kutatói, oktatói konzulensi szerepet töltöttek be.
