A szén energetikai célú elégetése által okozott környezetszennyezés és egészségkárosítás messze átnyúlik az Európai Unió tagállamainak határain. A szénenergiával szakítás látványos egészségügyi és pénzügyi előnyökkel járna az Európai Unió polgárai számára – derül ki a frissen közzétett jelentésből, melyet a WWF Európai Irodája, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe és a Sandbag közösen adott ki.
Az „Európa fekete felhője: Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok a szomszédaikat” című jelentés az Európai Unió 280 szénerőművéből a publikus adatokat közlő 257-et vizsgálta. Az elemzés kimutatta: a szénerőművek teljes károsanyag-kibocsátása 2013-ban összesen 22 900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségtől a hörghurutig) és 62,3 milliárd euró egészségügyi költséget okozott.
Ez az első elemzés, amely konkretizálja a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és becsült költségeit. A jelentésben nevesített öt tagállam, amelynek szénerőművei a legtöbb kárt okozták más tagállamok számára: Lengyelország (4690 külföldi korai haláleset okozója), Németország (2490), Románia (1660), Bulgária (1390) és Nagy-Britannia (1350).
Az öt tagállam pedig, amelyet a legsúlyosabban érint a szomszédjainak szénszennyezése (a saját erőműveikből származón kívül) Németország (3630 korai haláleset), Olaszország (1610), Franciaország (1380), Görögország (1050) és Magyarország (700).
Magyarországnak elsősorban a lengyel, román, bolgár és német szénerőművek okoznak súlyos légszennyezést, és ezáltal egészségügyi problémákat. A jelentés háttérszámításai alapján 2013-ban a külföldi szénerőművek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta. Ehhez adódik hozzá a Mátrai Erőmű, amelyet az Európai Unió 30 legszennyezőbb erőműve közé (a 27. helyre) soroltak a szakértők.
„A Mátrai Erőmű többszörösen is károsítja a környezetet és a levegőminőséget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget. Amellett, hogy mint erőmű, a rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó létesítménye, további súlyos egészségügyi kockázatot okoz azáltal, hogy egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a háztartások számára. A térség eleve erősen romlott levegőminőségét tovább rontja a lakossági kályhákban és egyéb olcsó tüzelőberendezésekben elhasznált lignit füstgázszűrés nélküli légszennyezése – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelem és energiaprogramjának vezetője. – A Mátrai Erőmű egyébként továbbra is tervezi egy új lignitblokk megépítését, de az engedélyezési dokumentumok alapján eddig egyáltalán nem vette figyelembe az erőmű által okozott légszennyezés határon átnyúló lehetséges hatásait” – tette hozzá a programvezető.
Megoldás lehet-e az erőművek bezárása?
A jelentés kimutatta, hogy minden egyes szénerőmű bezárása nagy előrelépés lenne az egészségügy területén, nem csupán az erőművek környékén élők számára, hanem a szomszédos országok lakóinak egészségére nézve is: ha 2025-re Nagy-Britannia leállítja összes szénerőművét, évente akár 2870 életet is megmenthet, több mint 1300-at a kontinensen. Ha Németország úgy dönt, hogy leállítja és bezárja a szénerőműveit, azzal évente több mint 1860 korai halálesetet előzhetne meg belföldön, és akár 2500-at külföldön.
„A jelentés hangsúlyozza a szénerőművek által okozott légszennyezés igen magas egészségügyi költségeit, lerombolja azt a tévhitet, hogy a szén olcsó energiaforrás. Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani az szénerőművek működéséből eredő légszennyezettségi problémát. Abban reménykedünk, hogy az Európai Unió és a tagállamok számításba veszik a jelentés következtetéseit, és lépéseket tesznek az egészségünkért és a tisztább levegőért” – mondta Anne Stauffer, a Health and Environment Alliance (HEAL) igazgatóhelyettese.
„A jelentés bebizonyítja, hogy a szénenergiától való teljes függetlenedés olyan ügy, amely egész Európát érinti: az Európai Unió egyik deklarált céljaként kell meghatározni” – tette hozzá Imke Lübbeke, a WWF Európai Irodájának éghajlatváltozás és energiaprogramjának vezetője.
„A légszennyezés milliók haláláért felelős világszerte. Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet csak súlyosbítja a problémát. A jó hír, ha csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok használatát – a szénenergiából eredő káros kibocsátásokat is beleértve –, az sokat javít a levegő minőségén és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését is segíti, így védve egészségünket a század legnagyobb közegészségügyi kihívásától” – mondta dr. Roberto Bertollini, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója és európai uniós képviselője.
„A szénenergia külső gazdasági hatásai jóval magasabbak, mint bármely másik energiaforrás esetén. A szénenergia üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése részben az így elmaradó – jelenleg magas – egészségügyi költségek által térülne meg ” – közölte Paul Wilkinson a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Intézet professzora.
„Nemrégiben a média már felhívta a figyelmet a közlekedés által okozott légszennyezésre, de a szénerőművek által okozott szennyezés legalább ennyire fontos. A jelentés világossá teszi, hogy a szénerőművek alapvetően hozzájárulnak a légszennyezéshez. Első alkalommal számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. Ez egy újabb érv amellett, hogy elszakadjunk a szénenergiától” – mondta dr. Joachim Heinrich a müncheni munkahely-biztonsági és egészségvédelmi intézet és járóbeteg-klinika orvosa.
