Az idei I. félévében a szállított áruk tömege – 130 millió tonna – 7%-kal alacsonyabb volt, mint 2009 azonos
időszakában. A változás egyfelől a vasúti (6%), a csővezetékes (10%) és a belvízi (26%) szállítás növekedésének,
másfelől a közúti szállítás 12%-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg 70%-át közúton, 17%-át vasúton
szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 95%) – a
csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 25 milliárd árutonna-kilométer – 5%-kal emelkedett. A vasúti, a
csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítménye 20, 12, illetve 32%-kal nőtt, miközben a közúti szállításé 1%-kal
csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 17, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás
4%-kal részesedett.
A nemzetközi áruszállítás volumene 14, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 9%-kal nőtt. A belföldi
áruszállítás volumene 15%-kal, teljesítménye 6%-kal csökkent.
A közúti áruszállítás 12%-os volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye. Nemzetközi
viszonylatban 8%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak az első félévben, mint 2009 azonos időszakában, de a
belföldi szállítás visszaesését ez sem tudta kompenzálni. Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az
áruk tömegének mindössze 15%-a lépi át az országhatárt.
Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben (=a közhasznú közlekedési eszközön szállított egy tonna tömegű áru egy kilométer távolságra való elszállítása) mért teljesítmény 7%-kal csökkent, nemzetközi relációban ezzel
szemben 3%-os növekedés mutatkozott. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos
szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett út aránya. Az árutonna-kilométerben mért
összteljesítmény előző évivel közel azonos szintje a szállítási ágazatba sorolt szervezetek mérsékelt
teljesítményének tudható be (–2%), míg az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek teljesítménye 4%-kal
növekedett. Az összteljesítmény stagnálásában a 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány
teljesítményében bekövetkezett 7%-os csökkenés is szerepet játszik.
A vasúti áruszállítás volumene 6%-kal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye jelentősen, 20%-kal nőtt a
bázisidőszakhoz képest. A volumenben (tonnában) mért teljesítmény a nemzetközi viszonylatban lényegesen
nagyobb, mint a belföldiben. A belföldön szállított árumennyiség – a második negyedév gyengébb teljesítménye
következtében – 14%-kal csökkent, nemzetközi viszonylatban ugyanezen negyedévben mért kiemelkedően jó
teljesítménynek köszönhetően 15%-kal nőtt. Árutonna-kilométerben mérve a teljesítmény mindkét relációban
meghaladta a bázisévit, de a nemzetközi szállítás növekedése itt is nagyobb (23%). Az idei első félévben a
magyarokon kívül három szlovák, egy német és egy osztrák vasúttársaság rendelkezik árutovábbítási engedéllyel a
vasúti áruszállítási piacon. Szállítási tevékenységet a külföldiek közül két vasúttársaság jelentett. Az első félévben
sem a tonna, sem az árutonna-kilométerben mért teljesítményük nem számottevő, alig haladja meg az
összteljesítmény 1%-át.
A belvízi áruforgalom volumene 26%-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32%-kal nőtt a múlt év
azonos időszakához képest, s ezzel kezdi megközelíteni a válság előtti szintet. 2008 első félévében 1163 millió
árutonna-kilométer, míg 2010 első felében 1110 millió árutonna-kilométer volt a teljesítménye. A javulás nagyrészt a
dunai tranzitforgalom élénkülésének köszönhető.
A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11%, az
összteljesítményből 9% volt. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (25%), a
román (17%) és a német (16%) hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 55%-a átmenő forgalom, 32%-a
export, 13%-a import, mindössze 2 ezreléket tesz ki a belföldi forgalom.
A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 31,4 ezer tonna volt, 29%-kal magasabb,
mint egy évvel korábban.
A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye (utas és utaskilométer) nem változott az
előző év azonos időszakához képest.
A belföldi távolsági személyszállításban – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya a
meghatározó: 79%. A nemzetközi szállításban 55%-os részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az
autóbusz 22%-os, a vasút 23%-os hányadot képvisel.
Az áruszállításhoz hasonlóan az idén megnyílt a vasúti pálya az országon kívüli személyszállító vasúttársaságok előtt is. A külföldi vasúttársaságok az első félévben még nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Budapest-Ferihegy repülőtér 64 országgal lebonyolított utasforgalma 3,6 millió fő volt, annyi mint a bázisidőszakban.
Az izlandi vulkánkitörés miatti áprilisi visszaesést a május–júniusi emelkedés nem tudta kompenzálni. Ezt az
utasforgalmat összesen 49,3 ezer, az előző évinél 7%-kal kevesebb járattal realizálta. Ötszázezer fő feletti légi
forgalmat Németország, négyszázezret meghaladót az Egyesült Királyság, több mint kétszázezret Olasz- és
Franciaország viszonylatában regisztráltak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air,
a Lufthansa, az EasyJet, a Swiss és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 57 ország relációjában
bonyolított le Budapest-Ferihegy.
A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 7%-kal csökkent az előző évihez
képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56%-os, az utaskilométert figyelembe véve 60%-os – részaránya
az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 46%-a a budapesti szolgáltatást vette igénybe. A fővárosban a közösségi közlekedést használók 40%-a autóbuszon, 29%-a villamoson és 22%-a metrón utazott.
Június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió volt, ebből 3 millió személygépkocsi. Az első félévben a
hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább csökkent, az autóbuszok (1%), motorkerékpárok
(7%), tehergépkocsik (1%), vontatók (3%) számának emelkedése következtében azonban a gépjárműállomány
valamelyest – 0,3%-kal – emelkedett. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 11,
az autóbuszoké 13 év.
2010. I–II. negyedév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 30 ezer volt,
36%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban; illetve valamivel kevesebb mint egyharmada a válságot megelőző 2008
I. félévinek. Az idén január–júniusban első alkalommal regisztrált személygépjárművek 22%-a volt használt. A Ford,
az Opel és a Volkswagen márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek mintegy
egyharmadát.