A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2005­−10-re vonatkozó statisztikái alapján a végrehajtási ügyek igen sokrétűek, különböző jogcímen, és különböző összegű tartozások miatt indulnak. A végrehajtások fele „kis követelés”, ami nem éri el a százezer forintos összeghatárt, harmada pedig száz–ötszázezer forint közötti.

A kisebb összegű követelések többnyire közüzemi hátralék miatt keletkeznek: víz-, áram-, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkolótársaságnál be nem fizetett tartozás. A kamara ügyvezető alelnöke, Császti Ferenc elmondta: gyakran előforduló eset az olyan adósmagatartás, amikor például több mobiltelefon számláját sem fizeti ki a végrehajtás alá vont személy, a követelések rendezése helyett újabb és újabb előfizetésekre szerződik, ezzel halmozza a vele szemben fennálló követeléseket. Így több telefonszámla elmaradása miatt keletkezik vele szemben tetemes követelés.

Ugyanez a helyzet a parkolási díjat nem fizetőkkel, akik gyakran több tíz, akár száz elmaradt díjfizetést is felhalmozhatnak.

A devizahitelesek adósságához hasonló, nagy összegű tartozások a statisztikák alapján kevésbé jellemzőek, hiszen mindössze 15%-ban fordulnak elő 500 ezer forintnál nagyobb követelések, nagy értékű ügyek (1millió forint felett) pedig a teljes éves ügyforgalomnak csak 6–8 százalékát adják.

A nagyobb összegű tartozások – devizahitel, lakbér-, vagy közösköltség-hátralék, több éves közüzemi tartozás – esetén is gyakran tapasztalható, hogy felelőtlenségből nem fizetnek az adósok, így saját magukat, sőt sok esetben egy teljes közösséget – pl. társasházat – hoznak nehéz helyzetbe.

Az adósok passzív viselkedése miatt is gyakran jutnak az ügyek végrehajtási szakaszba. Sok adósra jellemző, hogy nem törekszik a megoldásra és együttműködésre a hitelezőjével, többször csak „homokba dugja” a fejüét. Pedig az adósok együttműködési hajlandósága és közreműködési készsége feltétlenül szükséges az ügyek rendezéséhez. A megegyezésre a hitelezővel még a végrehajtási szakaszban is számos alkalommal van lehetőség, a végrehajtó is több megoldási javaslattal élhet a bajba jutottak számára avégett, hogy a legrosszabb végkifejletet elkerülje. Az adós együttműködési hajlandósága esetén többféle megoldás – például részletfizetés, az ingatlan szabadpiaci/hagyományos értékesítése, esetleg önkormányzati adósságkezelési segítség igénybevétele – létezik arra, hogy a lefoglalt vagyontárgyak értékesítését, vagy legrosszabb esetben a kilakoltatást elkerülje.