Még mindig gyengélkedik az ingatlanpiac

Arra, hogy melyik kerület mekkora ingatlanforgalmat produkál, a legegyszerűbb számítás, ha az adott kerületben található ingatlanok számát és az ott létrejött adás-vételek darabszámát vesszük alapul. Országosan 190 ezer tranzakció zajlott le 2007-ben, ebből 60 ezer jutott Budapestre. Az idén például a VI., VII. és VIII. kerületnek csaknem minden tízedik lakása talált új gazdára, a szomszédos V. kerületben  33-ból csak egy.

Az ingatlan-adásvételek száma tavaly országosan 88 ezerre zuhant, ebből 24 ezer jutott a fővárosra. Ha az említett egyszerű számítást a 2011-i adatokkal is elvégezzük, a sorrendben nagy változást nem tapasztalunk, de látható a forgalombeli óriási különbség. A budapesti belvárosban akkor már nem cserél gazdát minden tízedik lakás, hanem csak 25-ből egy, és a dél-pesti kerületekben is minden századik ingatlan talál új tulajdonosra.

A két adatsor összehasonlítása lehetőséget ad arra, hogy rangsorba állítsuk a kerületeket a korábbi forgalmukhoz képest történt piacvesztésük szerint. Kiderül, hogy a lakásállományához mérten kis arányban tulajdonost cserélő V. kerületi ingatlanok esetében történt a legkisebb változás, hiszen a 2007-i forgalmának 57%-át bonyolította le 2011-ben; a legnagyobb vesztes XVII. kerület esetében az arány 23 százalék.

A pár évvel azelőtti forgalmának legnagyobb arányú veszteségét a pesti külső kerületek és a főváros déli szektora szenvedte el. A belső kerületek és Buda legnagyobb része azonban még ma is az egykori forgalmának csaknem a felét bonyolítja le.

Öt évvel ezelőtt a főváros állt az ingatlanforgalom élén, hiszen a csaknem 900 ezres lakásállomány 7%-a cserélt gazdát 2007-ben. Hasonló (6%) volt a piac Komárom-Esztergom megyében is, de az összes ingatlan 5–5 százaléka Somogy és Fejér megyékben is tulajdonost cserélt. A lista végén Nógrád és Vas megye állt, ez utóbbi esetben a nagyjából 110 ezres ingatlanállomány csupán 1%-a mozdult meg 2007-ben.

A múlt évre teljesen megváltozott a helyzet: Budapest lecsúszott a dobogó legfelső fokáról, miután 3%-alá zsugorodott a forgalma, és a 2007-ben még második Komárom-Esztergom is eltűnt az első öt csoportjából, sőt lecsúszott az alsó harmadba. Az ötök sorrendje (a fővárost nem számítva) megváltozott, az ingatlanok legnagyobb arányban Győr-Moson-Sopron megyében cseréltek gazdát, igaz, ez is csak a teljes állomány 3 százalékát adta. Az összes többi megye 2 százalék körül teljesített 2011-ben, Borsod és Nógrád még ennél is gyengébben szerepelt.

És most jön az igazán érdekes adat! – hívja fel a figyelmet Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Ha összehasonlítjuk a 2007-i és a 2011-i piacot, kiderül, hogy melyik megye veszített igazán nagyot és melyek azok a területek, amelyek leginkább képesek voltak korábbi piacukat megőrizni. Íme, a mindennél beszédesebb táblázat:

Szembetűnő a nyugati megyék piacnyerése, ezen belül (a 2007-ben utolsó helyen végzett) Vas megyéé, amely az adatok szerint tavaly másfélszer akkora forgalmat bonyolított le, mint 2007-ben. Konkrétan: 2007-ben 1300, 2011-ben pedig 2000 vasi ingatlan cserélt gazdát, ami persze abszolút értéken elég csekély, de az ingatlanállományhoz és a többi megyéhez képest kiemelkedő. Győr-Moson-Sopron mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg tudta még az évekkel ezelőtti piacát 70% fölött megtartani, nem úgy, mint Budapest, amely az egykori forgalmának csupán 40%-át teljesítette. A legnagyobb vesztes a 125 ezres lakásállományú Komárom-Esztergom; ott 2007-ben még 7800, 2011-ben viszont már nem egészen 2000 ingatlan-adásvétel történt.