A negyedik pénzmosás elleni irányelv most első ízben kötelezi arra a tagállamokat, hogy egy központi adatbázisban tüntessék fel a vállalatok, egyéb jogi személyek és vagyonkezelők tényleges tulajdonosait. Az Európai Bizottság javaslata nem tartalmazta e kötelezettség bevezetését, ahhoz a Parlament ragaszkodott.
A jogszabály emellett többek között a bankok, könyvvizsgálók, ügyvédek, ingatlanügynökök és kaszinók számára bejelentési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha azok ügyfeleiknél gyanús tranzakcióit észlelnek.
„Jogos igényˮ alapján elérhető tulajdonosi nyilvántartás
A központi nyilvántartás a hatóságok és pénzügyi információs egységeik, a „kötelezett szolgáltatókˮ (például az ügyfél-átvilágítást végző bankok), valamint a nyilvánosság számára is elérhető (bár ez utóbbi esetben internetes regisztrációhoz kötött és díj ellenében áll rendelkezésre).
A nyilvántartásba való betekintéshez az érdeklődő személynek vagy szervezetnek (például oknyomozó újságírónak vagy civil szervezetnek) minden esetben igazolnia kell a feltételezhető pénzmosással, terrorizmus-finanszírozással, vagy ez ezekkel járó bűncselekményekkel – korrupcióval, adó- vagy egyéb csalással kapcsolatos „jogos érdekétˮ.
Ha sikeres az igazolás, akkor az érdeklődő hozzájuthat a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához és a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A hozzáférést a tagállamok csak „kivételes körülmények között eseti alaponˮ korlátozhatják.
A központi nyilvántartásban a vagyonkezelőkről tárolt információ csak a hatóságok és a „kötelezett szervezetekˮ számára érhető el.
Külön szabályok a „kiemelt közszereplőkreˮ vonatkozóan
A jogszabály egyértelműsíti a „kiemelt közszereplőkreˮ, azaz a politikai pozíciójukból fakadóan a korrupció veszélyének a szokásosnál jobban kitett személyekre – államfőkre, kormánytagokra, a legfelsőbb bíróságok bíráira és a parlamenti képviselőkre, valamint a felsoroltak családtagjaira – vonatkozó szabályokat.
Amennyiben egy kockázatosnak ítélt pénzmozgásnak kiemelt közszereplő a címzettje, akkor az irányelv értelmében további szabályokat kell életbe léptetni többek között azért, hogy kiderüljön, honnan származik az ügylet tárgyát képező pénz.
A pénzmozgások nyomon követése
A képviselők a plenárison szavaztak a pénzmozgásokról szóló rendeletről is, amelynek célja, hogy könnyebben nyomon követhető legyen, hogy ki, kinek és mennyit fizet.
A következő lépések
A pénzmosás elleni irányelvet a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe. A pénzmozgásokról szóló rendelet az Unió hivatalos közlönyében való megjelenést követő huszadik napon automatikusan életbe lép az összes tagállamban.