A kanadai magyarok egyik vezetője úgy látja, hogy Magyarország jelenleg valószínűleg a legkorruptabb állam az unión belül – tudósít az msn.news. Göllner András szerint az autoriter rendszer csakis az oligarcháknak, a hatalomhoz közeli tényezőknek kedvez, miközben az életszínvonal stagnál. A többi közt az adókkal és az EU-s pénzek elsikkasztásával eltulajdonítják a jövedelmeket. Nem javul az egyensúlyhiányos állapot. A visszásságok miatt 500 ezren már elhagyták az országot.
A montreali Concordia Egyetem Politológia Tanszékének oktatója, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója úgy ítéli meg, hogy a teljes politikai apparátust alávetették a hatalomnak, a közmédiában nem lehet sajtószabadságról beszélni, megszűnt a hatalmi ágak szétválasztása. Ebben a helyzetben, szerinte, Brüsszelnek lépnie kellene a jogállam helyreállítása végett. Csak éppen még most alkotják meg azt a mechanizmust, amely erre lehetőséget teremt. Az amerikai ellenintézkedések bátorítóak, fontos jelzésnek számítanak – tette hozzá a szakértő a riportban –, ám a hogyan továbbról a magyaroknak kell dönteniük, noha az Orbán-kormányt – igaz, a sajátos szavazási rendszer jóvoltából – legutóbb is kétharmaddal választották meg…
„Reklámtúrán a magyar kormányfő” címmel számol be a Stuttgarter Nachrichten (forrás: Galamus) Orbán Viktor néhány nappal ezelőtti baden-badeni magánlátogatásáról. Az út nem minősült ugyan hivatalosnak, a vendég konvoja ennek ellenére kék villogókkal felszerelkezve érkezett meg a helyszínre, ahol a politikus egy magánalapítvány meghívására tartott előadást.

Német részről nincs is senki hivatalosság jelen, de az a rossz, aki rosszra gondol; a hazai (német) potentátok nem akarnak mutatkozni a vitatott magyar vezetővel. Még a vendéglátó alapítvány elnöke is utal arra, hogy a gazdasági együttműködésnek a közös értékek, például a szólásszabadság tiszteletben tartása a feltétele. És a külföldi cégekre kirótt különadók sem minősülnek finom húzásnak, miközben a magyarországi befektetések 30%-a érkezik Németországból.
Orbán alighanem hallja a megjegyzést, de hű marad keményvonalas híréhez. Megosztó, aki nem riad vissza a nacionalista szólamoktól, aki nem tartja sokra az európai családot. Energiaügyben pl. az atom-erőműveket szorgalmazza, neki a legfontosabb kérdés az ár, a környezetvédelem csupán másodlagos szempont.. Nem rejti véka alá a véleményét, dagad az öntudattól. Így érinti az ország „gazdasági sikertörténetét”, dicséri, hogy a munkanélküliség 12-ről 7%-ra csökkent, de megemlíti, hogy az ország politikailag fekete bárány. Úgy fogalmaz: elviseli, hogy fellépéséért, a túlságosan bíráló sajtóval szembeni eljárásért leereszkedőnek és sértőnek tekintik. De ő nem az az ember, aki megadja magát. Baden-Badenben is igyekszik befektetőket toborozni, mégpedig olyan ígéretekkel, amelyekről egy német politikus csak álmodik, és amelyek úgy hangzanak, mint egy hirdetés a tévében: 2018-tól minden családban lesz szélessávú internet, az összes autópálya elér a határig, minden nagyváros rácsatlakozik valamelyik sztrádára, és főleg: addigra teljes lesz a foglalkoztatás. Csak éppen azt nem magyarázza el, hogy mindezt miként fogja elérni, és leginkább, hogy miből fogja fizetni.
A külföldi vállalatok megadóztatásánál, illetve a minimálbér témájánál kiderül: Orbán nem barátja a vitának. Ilyenkor vet be olyan fogalmakat, mint a szuverenitás és az államosítási politikai. Az üzenet: a magyarországi befektetéseknek bele kell illeszkedniük a magyar érdekhálóba. És hogy senkinek se legyen kétsége afelől, mire gondol, a német energiafordulatról kifejti, abból Magyarország nem kér, mert az neki túl drága. Majd akkor száll be, amikor a németek sok milliárd árán már kifejlesztették a szükséges technológiát. Ezután távozik a színről, udvarias taps kíséri, de néhány vállalkozó mindenesetre kicsit zavarba esve hagyja el a termet.
Sokba kerül a Sparnak az új magyarországi adó, a cég ezúttal az Európai Kereskedelmi Szövetséggel együtt akar panasszal fordulni a brüsszeli Bizottsághoz – írja a Salzburger Nachrichten. Az osztrák hálózat, amely 14 ezer embert foglalkoztat a magyar piacon, a most elfogadott jogszabály-módosítás értelmében 2015-től évi 30 millió eurót köteles fizetni, azaz a kormány ismét a kasszához kéri a külföldi kereskedőket, de ezen felül még a bezárással is számolniuk kell, ha két éven át veszteségesek. Az Osztrák Gazdasági Kamara illetékese felhívja a figyelmet, hogy a szabályozás alig érinti a hazai élelmiszerláncokat, ám, mint mondja, az is képtelenség, hogy a külföldi érdekeltségek az új adókkal ráfizetésesek lesznek, hiszen ezeket a közterheket nem tudták betervezni, majd felszámolással fenyegetik meg őket…
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!

