Az ECTC tevékenységei között különös hangsúlyt kap a külföldi fegyveres harcosok, az illegális fegyverkereskedelem és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés. (A teljes angol nyelvű közlemény itt olvasható.)

Nyilvános konzultáció a migránscsempészet elleni uniós jogszabályokról

Mit kellene tenni a migránsok csempészetével foglalkozó bűnszervezetek felszámolása elleni, hatékonyabb uniós fellépések céljából? Hogyan lehetne javítani a meglévő jogszabályokon? Súlyosbodjanak-e a büntetőjogi szankciók azokkal szemben, akik előmozdítják az EU-ba való illegális belépést, átutazást és tartózkodást? Mi a megoldás a humanitárius segítséget nyújtók kriminalizációjának elkerülésére?

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt kezdett, hogy összegyűjtse a migránsok csempészetével foglalkozó jelenlegi jogszabályok működéséről kialakult álláspontokat. A konzultáció további célja, hogy feltérképezze, milyen további lépésekkel erősíthetők meg, illetve javíthatók a jelenleg érvényes rendelkezések. Az európai migrációs stratégia és az EU migránscsempészet elleni cselekvési terve prioritásként kezeli a meglévő jogszabályok hatékonyabbá tételét. A 2016. április 6-ig tartó konzultáción az érdekeltek széles körét szeretnék bevonni, így magánszemélyeket, kormányzati szervezeteket, vállalkozásokat, civil szervezeteket stb.

FP7: az uniós kutatási és innovációs program lendületbe hozza a tudományos kiválóságot, a versenyképességet és a munkahelyteremtést
 
A 2007–13 közötti uniós költségvetésből finanszírozott kutatási és innovációs beruházások nagymértékben növelik egyrészt a tudományos kiválóság európai színvonalát, másrészt az ipar innovációs képességének fellendítése révén az EU versenyképességét is.

Az EU hetedik keretprogramjáról (FP7, 2007–13) független szakértői csoport által készített értékelő jelentés, melyet az Európai Bizottság ma hagyott jóvá, a program gazdasági és társadalmi hatásait elemezte. A hetedik uniós kutatási és technológiai keretprogram hét éve alatt beruházott 55 milliárd eurót – ebből Magyarország 292 millió eurót hívott le – vonzónak találta a magánszektor is; a rekordszámú kis- és középvállalkozás részvétele is hozzájárult a különböző iparágak versenyképességének megszilárdításához. A program öt közös technológiai kezdeményezést hívott életre olyan kulcsfontosságú területeken, mint az innovatív gyógyszerkészítmények vagy a hidrogén üzemanyagcellák. A rekord számú résztvevő és a rekord számú támogatott projekt Európa-szerte nagymértékben járult hozzá a munkahely-teremtéshez és a növekedéshez. A szakértők elemzése szerint az FP7 25 év távlatában összesen 500 milliárd euró, azaz évente hozzávetőlegesen 20 milliárd eurós gazdasági növekedést eredményez. A becslések rámutatnak, hogy a keretprogram tíz év alatt évente mintegy 130 000 kutatói állást, és 25 év alatt éves szinten 160 000 egyéb munkahelyet hoz létre. (A teljes angol nyelvű közlemény itt olvasható.)
 
Az EU hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának értékelő jelentése (angolul)

Pénzügyi fenntarthatósági jelentés 2015: az idősödő társadalom a kihívás

Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (ECFIN) ma közzétett jelentése szerint az államháztartási gazdálkodás EU-szerte fenntarthatóbb, mint a válság kitörésekor. Ugyanakkor továbbra is jelentős középtávú kihívást jelent az államadósság válság alatt kialakult magas szintje. Hosszú távon a közkiadások népesség elöregedésének betudható várható növekedése jelent kihívást. A problémák megoldása és a fenntartható növekedés támogatása érdekében a jelentés szerint megfelelő ütemezésű adósságcsökkentésre van szükség. A költségvetési politikának gondoskodnia kell tartalékokról, egyrészt hogy szükség esetén ezeket mozgósítani lehessen a gazdaság támogatására, másrészt hogy az államháztartás meg tudjon felelni az idősödő társadalom támasztotta költségigényeknek. A 2015. évi pénzügyi fenntarthatósági jelentés rövid-, közép- és hosszú távú áttekintést kínál a tagállami államháztartások fenntarthatóságának kihívásai tekintetében. (A jelentés ezen a linken érhető el.)