Forrás: MTI A sokak szerint orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről döntött az Országgyűlés keddi ülésén. A képviselők 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadták el Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló jogszabályt, amely a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
A törvényben rögzítették, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el” és „létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”, valódi célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”.
A hivatal – amely több mint 2 éve, 2024. február 1-jétől működik Magyarországon – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással szűnik meg, de feladatait a minisztériumnak nem kell közfeladatként ellátnia.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a jogszabály hatálybalépésével megszűnik, végkielégítésre nem jogosultak, és a hatálybalépést követő tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
Megszűnik a hivatal foglalkoztatottjainak jogviszonya is, őket a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben megállapított összeg és végkielégítés illeti meg. A jogviszonyok megszűnésével összefüggő munkáltatói intézkedéseket az igazságügyi minisztérium hozza meg.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését az alaptörvény tizenhatodik módosítása alapozta meg, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés. Ezzel a módosítással törölték az alaptörvényből a hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
KOMMENTÁR: Megszűnt a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Egy intézmény, amely elvileg Magyarország függetlenségét védte, a gyakorlatban azonban inkább újságírókat, civileket és kritikus hangokat figyelő politikai eszközzé vált, amelyet orosz mintára hoztak létre, hogy külföldi ügynököket keresse, akik például az Európai Uniónak dolgoznak… Érdekes módon orosz, kínai vagy iráni ügynököket nem keresett.
A magyar szuverenitás nem attól lesz erős, hogy a hatalom gyanakvással tekint a saját polgáraira, hanem attól, hogy elviseli a kritikát, tiszteletben tartja a sajtó szabadságát, és nem tekinti nemzetbiztonsági kockázatnak az eltérő véleményt.
A hivatalt most megszüntették. Remélhetőleg nemcsak egy táblát szerelnek le az épületről, hanem végleg lezárul az a korszak is, amikor a kritikus újságírásra és a civil társadalomra szuverenitási fenyegetésként tekintettek.
