A szervezet közleménye ekként folytatódik: „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a válság, a megfelelő tudomány-, technológia- és innováció- (TTI) politika hiányában, felgyorsítja a többi között az innováció humán erőforrásának csökkenését, növeli az innovációs eredmények elmaradását, amelynek gazdasági hatásai az egész társadalmat érintik. Ha az ország a jól képzett K+F-szakembereit elveszti, nem lesz képes arra sem, hogy az EU Horizon 2020 programjában 2014-től jelentősen megnövekedő K+F forrásokból megfelelően részesüljön, és így akár nettó befizetőkké válhatunk…”

A MISZ-közlemény rámutat: 2014 végéig az adottságainkra épülő, hatékony TTI-politika megvalósítása, az új értékeket létrehozó, eredeti termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai vállalatok (innovatív középvállalkozások) megerősítése, ennélfogva a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export önmagában mintegy 1,5–2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat. Kiszolgáló és bedolgozó országból csak így válhatunk ismét válságtűrő és innovációs alapon növekedő, tudásalapú gazdasággá.

A legfontosabb cél, hogy öt éven belül a gazdasági növekedés – az innovációt, illetve az innovatív vállalkozásokat középpontba állító gazdaságpolitika révén – érje el vagy haladja meg Magyarországon az EU-országok átlagát. E cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy az ország K+F ráfordítása 2015 végére – folyamatos évi 0,1–0,2 százalékpontos növekedéssel – a GDP 1,5–2 százalékára növekedjék. Ugyanezen időszak alatt az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot, a következő öt évben pedig az EU-országok felső harmadába lépjen.

A fenti célok eléréséhez olyan TTI-politikára van szükség, amely

– kijelöli azokat a prioritásokat, gazdasági ágazatokat, illetve egyéb réspiaci területeket, sikeres innovatív vállalatokat, amelyek K+F+I tevékenységének kiemelt ösztönzésével az egész gazdaság húzóerejévé válhatnak,

– kiemelten, komplex módon támogatja a nagy piaci potenciállal rendelkező, magyar (piac közeli stádiumban lévő) fejlesztési eredmények hasznosulását és piacra jutását,

– folyamatos szakmai ellenőrzéssel mind a K+F-ráfordítások felhasználását, mind a keretében megvalósított intézkedések eredményét, illetve hatását értékeli, és visszacsatolást teremt a megfelelő vezetési szintekre,

– a K+F pályázati kiírások, a pályázatok döntési, szerződéskötési, finanszírozási és pénzügyi elszámolási rendszere látványos egyszerűsítésével ütemezhetővé válva és a bizalmi elvre épülve, bürokráciamentessé teszi az egész folyamatot,

– a döntések előkészítésénél, meghozatalánál a teljes nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás érvényesülését biztosítja,

– stabil, a vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító intézményrendszert épít ki.

Az innovációs folyamatok lényege a folyamatosság, ezért a TTI-politikával kapcsolatos intézkedéseket csak úgy szabad bevezetni, hogy azok a már elindult és ésszerűen tovább vihető folyamatokat, terveket, kezdeményezéseket ne késleltessék vagy szakítsák meg. Egy új TTI fejlesztés-politikai program intézkedéseinek azonnali érvényesítése döntő jelentőségű lépés az új esélyek megragadásában.