Na, ugye, valami ilyesmit üzent Dobrev Klára Magyar Péternek, azután, hogy a köztelevízió közölte a választási vita körülményeit és feltételeit, világossá vált, hogy amit ajánl, az kutyakomédia. Dobrev szavai arra vonatkoztak, hogy egy Fidesz-gyarmattól nem is lehetett mást várni, épp ezért kellett volna Magyarnak elfogadnia a Partizán, az ATV, vagy az RTL nyújtotta lehetőséget, és ebben a DK listavezetőjének teljesen igaza is van.

Magyarnak viszont abban van igaza, hogy a Fidesz-föld lakóit másképpen, mint a köztévén keresztül nem lehet elérni. Arra is gondolhatott, hogy ha már a propagandaadót példátlan módon rákényszerítették a a vita megrendezésére, ki lehet belőle facsarni a résztvevők számának értelmes szűkítését, azt, hogy ne egy (kettő) propagandista vezesse az adást, a közönség ne legyen preparált, és főműsoridőben menjen az egész.

Ebből annyi lett, hogy közönség nincs, minden más van, plusz az MTVA mondja meg, hogy miről lehet vitatkozni. Magyar az ötletre adott reakciójában egy régen volt, ám igaz volt történetre hivatkozva hírhamisító Papp Dánielnek nevezi a közleményt kiadó vezérigazgatót, aki, úgy tűnik föl, azóta sem jött ki a gyakorlatból: az Eurobarométer tavaszi felmérésére hivatkozva azt írja, az európaiak szerint a négy legfontosabb téma az EU védelme, a migráció, a mezőgazdaság és a jogállam.

Az általános képet azonban a nemzeti sorrendek adják ki, a kettő összemosása csalás, hiszen a magyarok listája például semmit sem követ az európai közéletből. A rájuk szűkített sorrendben az egészségügy, az új munkahelyek teremtése, Európa jövője, és a társadalmi kirekesztettség szerepel. Nem ugyanaz, és világosan mutatja, hogy az Európai Parlament összetételéről való döntés mindenhol, de nálunk most különösen belpolitikai választás, hazai válságokkal, nyomorúságokkal, amelyeknek a megbeszélését a Fidesz rohadtul nem akarja. A jogállam ügyét sem, de azt annyira elvontnak tartják, hogy tudják: az egyes szereplőkre jutó nyolc percben megpendíteni sem érdemes.

Merthogy ennyi jutna. Hét perc monológ, és egy perc, hogy reagálni lehessen a többi tíz párt véleményére.

Még egyszer: négy témában, tízféle mondandóra, olyan körülmények között, amelyeket Magyar joggal jellemez azzal, hogy tömegbázissal, és nulla támogatással rendelkező pártokat zárna össze a köztévé egy gettóba, hogy – ezek már nem az ő szavai – lihegve az indulattól és a levegő- meg az időhiánytól, falják fel egymást. Deutsch Tamásnak közben meg se kell szólalnia, csak a zsebére ütnie, „nekem fütyül”. (Arany János: A fülemile)

Az ellenzék többi tagja, most úgy látszik, a helyzet ellenére részt vesz a vitán, Magyar meg, amennyiben az MTVA nem egyeztet érdemben a pártokkal – nem. Meg kell mondanom, ha így tesz, igaza lenne abban, ha nem lenne hajlandó a Papp által a szájába adott falatokat csócsálni. Azt is tudja, hogy nem moshatja össze magát a sikertelenségre ítélt, nála sokkal kevesebb embert vonzó pártokkal, és általában sem teheti, hogy az eddigi ellenzék részeként tűnjön fel. Egy valóságos, négyszereplős vitában az elhatárolódásra van mód, a „dollárbaloldallá” összenyomott tömegnyomorban viszont nincs.

Magyarnak már van annyi követője, híve, hogy nyugodtan tüntethet a hiányával. Észre fogják venni.