A Financial Times budapesti tudósítója szerint a nyelvhez hasonlóan többnyire a magyar politika is rejtélyes a külső szemlélő számára, ezért különösen örvendetes, hogy a Policy Solutions – a Friedrich Ebert-alapítvány támogatásával – angol nyelvű évkönyvet jelentetett meg 2014-ről. Az elemzés a Fidesz három választási győzelmével indul…
A harmadik rész a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik, egészen pontosan azzal, miként lehet elveszteni barátokat és elidegeníteni szövetségeseket, miközben Orbán keleti, autokrata rezsimekkel igyekszik összeállni. Az elemzés úgy fogalmaz, hogy Magyarország stratégiai nyugati elkötelezettsége már nem egyértelmű, és a fordulat megkongatta a vészharangokat az európai és amerikai partnereknél, leginkább az USA-nál, amellyel fagypontra jutottak a kapcsolatok. Az utolsó fejezet értékeli a gazdaságot, kiemelve, hogy a tavalyi jó növekedési adatban néhányszor egyértelmű manipuláció is közrejátszott. Kitér továbbá a szegénység terjedésére, a munkajogok korlátozására, valamint a civil szervezetek zaklatására.
A tudósító ugyanakkor a munka hiányosságának tartja, hogy az – a hagyományos hazai politikai felosztásnak megfelelően – a Fideszt jobbra sorolja, az DK-t és az Együttet viszont balra. Orbán politikájának pl. nem sok köze van a hagyományos demokratikus konzervativizmushoz. Mert ha eltekintünk az urambátyám-rendszerrel és az uniós pénzek elsikkasztásával összefüggő vádaktól, azt kell látni, hogy a fékek és ellensúlyok kiiktatása, a kormányfő ismételt hajlandósága, hogy az államot saját szeszélyei szolgálatába állítsa (lásd a stadionokat), valamint a buzgó államosítások – mind-mind tiltott hittételt jelentenek a korszerű nyugati jobboldal számára, amely a versenyt és a minimális államot szorgalmazza. Ugyanakkor, ha valakit baloldalinak vagy liberálisnak minősítenek, akkor az azonnal a nemzeti ügy elárulója nagyjából a lakosság egyötödének szemében. Ilyen zavaros körülmények között zajlik a magyar politika, amelyben egyértelműen Orbán a legsikeresebb játékos.
A Krautreporter írja: a Merkel–Orbán-találkozó egyik fontos témája volt a sajtószabadság. A magyar kormányfő emberei évek óta fojtogatják a független magyar médiát. A hatalom súlyos reklámadóval gyakorol nyomást a kritikus hangvételű RTL Klubra. Minden megoldás azonban leginkább csak mocskos lehet. Az RTL-csoportra sok minden jellemző, de a politikai és oknyomozó újságírás többnyire nem. Ám ez Magyarországon egy csapásra megváltozott, amikor az Orbán-kormány bevezette a tévécsatornára szabott hirdetési adót. A társaság hirtelen a sajtószabadság élharcosa lett, amely szinte naponta tudósít a Fidesz korrupciós ügyeiről. Fél évvel később azonban érezhetően alábbhagyott az újságírói lelkesedés, ami pedig magától értetődően erősen kihatott a hatalom népszerűségére. Emiatt a kabinet nyilvánvalóan megbékélést ajánlott: kész lényegesen mérsékelni az adó mértékét, cserében az RTL Klubnak vissza kell fognia, vagy teljesen hátat kell fordítania a kritikus hozzáállásnak.
Ha helyénvalóak a magyar sajtóértesülések, akkor itt egy piszkos egyezségről van szó, amivel az RTL Csoport hátba támad más, független forrásokat, amelyek szintén nagy politikai nyomás alatt állnak… Vannak ugyan még kormánykritikus témák, de a hang sokkal enyhébb, mint pár hónapja. És megint eluralkodtak a korábbi, szokásos témák: balesetek, bűncselekmények, melodrámák.
A magyarok számára Merkel a gondviselés, a megmentés képviselője Orbánnal szemben. Ezzel a címmel számol be a francia Libération arról, hogy a német kancellár ritka nyugati vendégként látogatott el Budapestre. A többség ugyanis nem kíván a nacionalista-populista magyar politikussal együtt mutatkozni, aki kikapcsolta a demokratikus intézményeket: a közmédiát, az alkotmánybíróságot, és aki oly mértékben megfirkálta a választási rendszert, hogy az EBESZ méltánytalannak minősítette a szavazást. Emellett sokmillió euró jut a hatalomhoz közeli emberek zsebébe, akiknek luxus életmódja még a jobboldal híveit is sokkolja. Orbán veje kikötőt vett, az egyik kommunikációs vezető jachtot, a kormány második embere fényűző lakást vásárolt a kisfia nevére, hogy ne kelljen feltüntetnie a vagyonnyilatkozatban. És egy törvénymódosítás jóvoltából a képviselők legálisan juttathatnak közpénzeket a családjuknak.
Merkel beszéde az Andrássy Egyetemen (Forrás: Galamus)
A vendég először méltatta azt a szerepet, amelyet Magyarország töltött be a Vasfüggöny lebontásában, majd elismerőleg szólt arról, hogy az ország beleilleszkedett a nyugati szövetségi rendszerbe. Ezután tért rá arra, hogy Európa sokszínű, nyitott, de hogy az lehessen, ahhoz béke és szabadság kell. Ám napjainkban mindez veszélybe került, mivel Oroszország Ukrajnában megpróbálja szembeállítani az erősebb jogát a jog erejével. A szomszédos államban befolyási övezetet lát, de meg kell őrizni az ukrán területi integritást és önrendelkezést. Európa azonban nem az oroszok ellenében, hanem velük együtt akar biztonságot. A szankciók további sorsa a minszki megállapodás teljesülésétől függ.
De vannak más kihívások is, mint amilyen a két párizsi merénylet volt, amely a két dologra világított rá a kor legnagyobb gondjai közül: az iszlám terrorizmusra és az antiszemitizmusra. De a tolerancia erősebb a szélsőséges erőszaknál. Nem szabad szítani a sértettséget, sem pedig megkérdőjelezni életelvünket. Nem lehet helye a modern társadalomban a vallási, etnikai vagy társadalmi kisebbségek kirekesztésének, az idegenellenességnek, a zsidóellenességnek. A demokráciát lopakodva sem áshatja alá senki. Értékeink közé tartozik, hogy a mi demokráciánkban az ellenzék nem ellenség, hanem ellenfél és vetélytárs. Még a nagy többséget is mértékkel kell használni, védeni kell vele a kisebbségeket. Ideértve, hogy csak óvatosan, a konszenzusra törekedve szabad hozzányúlni az alkotmányhoz.
Az európai rend alakításában nagy szerepe van a civil szférának, vagyis hogy a szabad polgárok korlátok nélkül elmondhassák véleményüket, félelem és kényszer nélkül működhessenek közre a társadalom formálásában, és ebben a kormány partnernek tekinti őket. Ez érvényes azokra a szervezetekre is, amelyek a határokon túl is ápolnak kapcsolatokat, és amelyek nem külföldi hatalmak ügynökei. Mindez együtt alkotja a pluralizmust és nyitottságot, amiben élünk. Európa nem mondhat le ezekről az értékekről, ha versenyképes akar maradni, és ha szavatolni kívánja a jólétet a fiatal nemzedékek számára. Az európai modell sikere érdekében a földrészt ki kell vezetni az államadósság-válságból.
A kancellár végül kitért arra, hogy jó lenne, ha a további magyar adó- és gazdaságpolitikai intézkedéseknél figyelembe vennék, milyen meghatározó szerepük van a német vállalatoknak a magyar gazdaság sikerében.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
