Ha most 6%-os adót sóznak az érintett vállalatok nyakába, az helyből veszteségessé teszi őket – írta a Spar főnöke az osztrák szakminiszternek küldött levélben. Viszont: ha egy külföldi érdekeltség ráfizetéses, akkor 2018-tól újabb baj leselkedik rá: be kell zárnia, ha két éven át nem tud átlendülni a nyereséges tartományba. Ez megint csak diszkrimináció az idegenekkel szemben – tudósít a Kurier.

Az EU valószínűleg kötelezettségszegési eljárást indít, ám mint az osztrák szakdiplomata mondja, a brüsszeli malmok lassan őrölnek, és addig együtt kell élni az új adókkal. Még akkor is, ha Orbán eljárása sajátos, ám az a maga szempontjából logikus: a magyar kis- és középvállalkozásokat próbálja támogatni. 

A budapesti példa arra utal, hogy Oroszország ügyében Görögország is az uniót követi majd, csak éppen megkéri az árát – írja a Time magazin. Mind a magyarok, mind a görögök flörtölnek Moszkvával, de felsorakoznak Brüsszel mögött. Ha van kormány az EU-n belül, amelynél Ciprasz rokonszenvre számíthat, akkor az az Orbán-kabinet. Mindkettőnek egyértelmű érdeke, hogy megbontsa az egységet, és mindkettő arra alapozza a hírnevét, hogy szembeszáll a közösséggel, főként, ha a kölcsön visszafizetésének feltételeiről van szó. A magyarok azonban idáig messziről és aggodalmasan figyelték a görög vezetőt, ami bíztató lehet az unió számára, mivel az igyekszik a vonal alá kényszeríteni Görögországot. A két állam helyzete annyiban szintén hasonló, hogy a külföldi hitelezőkkel szembeni felháborodás 2010-ben Magyarországon is populista vezetést segített hatalomra. Abban viszont különbség van köztük, hogy Ciprasz a jelek szerint az együttes elszántság megtörésére törekszik Oroszország kapcsán, Orbánnál viszont a retorika nem váltott át tettekbe…

„Csodára várva”: ezzel a címmel harangozza be a müncheni Süddeutsche Zeitung Merkel hétfői budapesti látogatását, amelynek mind Orbán, mind a magyar ellenzék nagy reményekkel néz elébe, csak éppen a kancellár egészen más érdekeket követ.

Magyarország nacionalista, jobboldali-populista kormánya a maga kétharmados többségével és rendkívül hatalomtudatos miniszterelnökével megkülönböztetett megfigyelés tárgya, mint odahaza, mind külföldön. Az USA már jó ideje élesen bírálja Orbán irányvonalát, és azt, hogy fojtogatja az ellenzéket. Ilyen helyzetben érkezik Merkel, majd két héttel később Putyin.

Az újra felébredt ellenzéki mozgalom külső segítségben bízik. A miniszterelnök sokáig legyőzhetetlennek látszott, de az utóbbi időben repedések mutatkoznak a hatalmi gépezetben. Így a kormányellenes oldal most arra épít, hogy a vendég nyilvánosan megbírálja Orbánt – sok-sok ok miatt. De a civil csoportok még nem számítanak komoly fenyegetésnek a hatalom számára. Valamivel jobban fáj a nemzetközi bírálat, a washingtoni és a brüsszeli nyomás, a sorozatos brüsszeli kötelezettségszegési eljárás. 

Kovács Zoltán szóvivő arra panaszkodik, hogy miért mindig Magyarország van terítéken. Ugyanakkor a kormány ki akarja aknázni az esélyt, ezért valóságos mosolyoffenzíva előzi meg Merkel útját, amelyet annak bizonyítékaként értékelnek, hogy az ország nem szigetelődött el. Sőt, a tárgyalásoknak fel kell értékelniük a Brüsszel által sokszor elmarasztalt Orbán-kabinetet. Ugyanakkor a múlt napokban tisztáztak néhány kérdést, ami kapcsán német részről igencsak kritizálták a magyar miniszterelnököt. Ilyen a megszállási emlékmű.Orbán Viktora héten első ízben elismerte az ország bűnrészességét a holokausztban.

Az RTL Klub ügyében is folyik a küzdelem a kompromisszum kialakítására. Így vagy úgy, de abból kell kiindulni, hogy a kancellár visszafogott lesz a magyar belpolitika bírálatában. Berlinből az hallható, hogy Merkel főként az ukrán válságra, a közös európai energiapolitikára és más külpolitikai kérdésekre akar összpontosítani… Putyin jövetelét Kovács Zoltán„viszontlátogatásként” szóra sem érdekesként igyekszik feltüntetni. Egyértelmű azonban, hogy Magyarország a jelenlegi válságban sem akarja elrontani a Kremlhez fűződő viszonyt. Ezt támasztja alá, hogy a szóvivő mégis csak heves kirohanást intéz az USA ellen, arra hivatkozva, hogy Goodfriend nem az igazat mondja a korrupciós vádak kapcsán.

A német konzervatív Die Welt nagy vonalakban hozza azt a nem mindennapi interjút, amelyet a Jobbikhoz közeli Alfahírnek adott Putyin állítólagos főideológusa. Dugin azt hangsúlyozta, hogy Oroszország erejét nem a páncélosok vagy a gázszállítások jelentik, hanem az olyan radikális pártok, mint a görög Sziriza, vagy a Jobbik, utóbbi egy nap még hatalomra is kerülhet, mivel az Orbán-kabinet – nyugati nyomásra – egyre gyengül és ebből csakis a Jobbik profitál. 

Ami Európa jövőjét illeti, Dugin az Eurázsiai Szövetség mellett van, ami azt jelenti, hogy megszűnne Ausztria, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia, mert összeolvadna. Ez lenne a válasz a nemzetállamokat fenyegető globalizálódásra. Ily módon egyben meg is haladnák a nemzetállamokat, csak persze javarészt orosz vezetés alatt. Szerinte hárompólusú világot kell létrehozni: Oroszországgal, Amerikával és Németországgal…

A lap megjegyzi, hogy ha ezeket a gondolatokat Putyin is osztja, az egyszerre riasztó és megnyugtató. Ez ugyanis a félelem és a saját gyengeség tudatának filozófiája. Ám éppen ez teszi veszélyessé, hogy az emberiség jobbik felének, ahol még van férfi és nő, és tudatában vannak a hagyományoknak, ez az utolsó esélye, hogy megsemmisítő válaszcsapást indítson. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!