Raskó hibásnak nevezte a termelés visszafogását, és felhívta a figyelmet az ázsiai piacok fontosságára. A készülő földtörvényről azt mondta, hogy azokat hozza még előnyösebb helyzetbe, akik nem hajlandóak munkaigényes termeléssel foglalkozni, mert az EU-támogatások nem a foglalkoztatás növelésére ösztönzik őket. Raskó abban jelölte meg az EU agrárpolitikájának és ártámogatási rendszerének legfőbb fogyatékosságát, hogy nem a termelés és a foglalkoztatás fellendítésére irányul, hanem mindkettő visszafogására miközben a világpiaci kereslet nőttön-nő, egyre nagyobb a fogyasztás. Bár Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália nem támogatja termelőit, így is lekörözi az EU-t. Erre utal, hogy az EU agrártermelőinek jövedelme mindössze egyharmada, a magyaroké pedig egy húszada az amerikaiakénak. A társadalomban betöltött szerepére egykoron oly büszke magyar gazda ma szégyelli magát, mert értéktelennek tartja munkáját. Másfél milliárd euróval kevesebbet termelünk, mint régen, és ez hiányzik. Magyarország a világ egyetlen olyan országa, amelyikben a rendszerváltás óta visszaesett (csaknem a felére) a búza átlaghozama” – mondta.
Éder Tamás, az ÉFOSZ és a Hússzövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy 1990 óta 25 százalékkal esett vissza a magyar élelmiszeripari termelés. Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai termékek fogyasztása 35 százalékkal csökkent a magyar piacon. A külföldi tőke részaránya az élelmiszeripari termelésben 57 százalékos volt 2011-ben. „Élelmiszeriparunk messze alulteljesít lehetőségeihez képest, a termékpályák versenyképtelenek, még a szinten tartó fejlesztések is rendre elmaradnak, hiszen nincs nyereség, vagy legfeljebb 1-2 százalékos nyereség adódik” – mondta. Éder hangsúlyozta a keleti nyitás fontosságát, mert véleménye szerint is nő az élelmiszerek iránti világpiaci kereslet.
Gráf József volt mezőgazdasági miniszter emlékeztetett honi mezőgazdaságunk „ideális korszakára”, a termelőszövetkezeti rendszerre, majd annak lebontására a rendszerváltással. A mezőgazdaság ma mindössze 4-5 százalékot képvisel a bruttó hazai termékben (GDP). Elmondta, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozott államok, köztük hazánk 75 százalékkal kevesebb támogatást kaptak, mint amennyiben az előttünk csatlakozók részesültek. „Akkor léptünk be az EU-ba, amikor a fő irány a termelés elválasztása volt a támogatástól” – mondta. Az EU új támogatási rendszere keretében arra kötelezi tagjait, hogy művelhető területük 7 százalékán „fenntartható gazdálkodást” folytassanak, azaz ökológiai termesztésre rendezkedjenek be, vagy pihentessék a földet. Magyarországon ez minden valószínűség szerint azzal jár majd, hogy a termelők 99 százaléka pihentetni fog 400 ezer hektárt, mert a pénzért nem kell tennie semmit – vélekedett. Gráf elismerően szólt a hazai termelés minőségi javulásáról, különösen a borászat és az állattenyésztés terén. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a tejkvóta tervezett megszüntetése miatt, mert tejtermelőink nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.