(Schmidt András / ujnepszabadsag.com) Kijevi látogatása alkalmából Boris Johnson a «barátjának» nevezte Volodimir Zelenszkijt és hazája nevében óriási anyagi és katonai támogatást adott Ukrajnának. Szijjártó Péter mind a mai napig nem küldte vissza Lavrov külügyminiszternek a Barátságért érdemérmet. (Johnson kijevi terepszemlén Zelenszkijjel. Kép: BBC.)
Orbán Viktor gyakorlatilag áttételesen lehazugozta Volodimir Zelenszkijt a bucsai népirtás kapcsán, amikor a bucsai népirtás miatt független vizsgálatot követelt, mert ma a photoshop világában tisztázni kell, hogy valódi képeket látott-e a világ.
Mai kérdésünk: Mi a különbség Boris Johnson és Orbán Viktor között?
Boris Johnson brit miniszterelnök, aki tegnap, április 9-én érkezett Kijevbe, új pénzügyi és katonai segítségnyújtási csomagot nyújtott át Volodimir Zelenszkij elnöknek. Ezt a brit kormány sajtótitkárára hivatkozva írja a BBC. „A miniszterelnök Ukrajnába utazott, hogy személyesen találkozzék Zelenszkij elnökkel, és kinyilvánítsa szolidaritását az ukrán néppel. Megvitatják az Egyesült Királyság hosszú távú támogatását Ukrajnának, a miniszterelnök pedig bemutatja a segítségül adott új pénzügyi és katonai csomagot” – áll a közleményben. Andrej Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy Johnson látogatása korántsem volt spontán esemény. Később Johnson is kommentálta a látogatását: „Ma találkoztam barátommal, Volodimir Zelenszkij elnökkel Kijevben, hogy kifejezzük erős támogatásunkat Ukrajna népe iránt. Új pénzügyi és katonai segélycsomagot hozunk létre, ami bizonyítja elkötelezettségünket országának a barbár orosz hadjárat elleni harcában” – tweetelt Johnson. A tárgyalás végén Zelenszkij és Johnson sétált egyet Kijev központjában és beszélgetett az emberekkel.
És most a katonai eseményekről
Az orosz hadsereg nagy támadásra készül a donyecki, luganszki fronton. Elsősorban ezeket a megyéket szeretné elfoglalni, továbbá Ukrajnát teljesen elvágni a Fekete-tengertől. Putyinnak nagyon fontos lenne valami apró eredményt felmutatni a hazájában, mikor is hamar itt van május 9-e, amikor is a győzelmi eredményeket kellene felmondani, s díszszemlével ünnepelni minden orosz győzelmet.
Az ukrán hadvezetés tisztában van azzal, hogy átcsoportosítások, erőfeltöltések folynak orosz területen és Harkiv és Donyec irányából nagy támadás készül, ami bármikor elkezdődhet. Az ilyen támadások tüzérségi előkészülettel járnak, azaz: valamikor hajnali 4-5 órakor hatalmas tüzérségi, rakétatűz és bombázás várható. Tisztában van mindenki azzal, hogy az oroszok nem fogják kímélni a lakónegyedeket. Az egyetlen mód, hogy elfoglaljanak egy-egy várost az, hogy lebombázzák a sárga földig, ahogy ezt Szíriában is tették. Nem véletlenül azt az Alekszander Dvornyikov tábornokot nevezték ki a keleti front új parancsnokának, aki véres kegyetlenkedésével tűnt ki Szíriában.
A legnagyobb orosz állami tévécsatornán, a Rossziján, Alekszandr Szkadkov üdvözölte a mariupoli népirtást. Azt mondta: „A haláleseteket be kell mutatni a többi ukrán városnak, hogy tudják, egy város vagy megadja magát, vagy eltörlik… Mariupol az apokalipszis városnegyede. Szükséges-e megmutatni ezt a rombolást az egész világnak? Igen, meg kell mutatni! Először is azért, mert ez az igazság. Másodszor: azért, mert ezt mi nem kigondoltuk, vagy kitaláltuk, és az emberek megértik ezt, ha nem ma, akkor holnap. Harmadszor: hadd lássák Kijevben, Lvovban, Cserkasziban és Poltavában, Tyernopolban és Csernovciben, ha a város nem adja meg magát, akkor megsemmisítik.
A helyreállítás tekintetében már bonyolultabb a helyzet. Mariupolt «újorosz módra» fogják felépíteni. És mi történik az Ukrajna közepi és nyugati városaval? Azok le lesznek rombolva, ha ellenállnak az orosz hadseregnek.”…„Igen! A kivonulás Kijev mellől, nem indok arra, hogy azt higgyék: megáll a speciális hadművelet. Az Ukrán Hadsereg fasisztáinak a donyecki megsemmisítéssel kell szembenézniük. Kijev, pedig…amikor csak akarjuk, bevonulunk, ha meg azt akarjuk, akkor kivonulunk. És akkor térünk vissza, amikor majd akarunk.”
Vlagyimir Szolovjov, a másik véresszájú putyini propagandista kijelentette: Ukrajna nácitlanítási kampányának a célja az, hogy Ukrajnának Zelenszkij után soha ne legyen semmilyen elnöke. Nyíltan arról beszél, hogy a cél Ukrajna szuverenitásának a megszüntetése.
Az orosz megszállók Harkiv régióban elkezdték zavarni a mobiltelefon-hálózatokat, hogy elrejthessék a mozgásukat. Ezt április 9-én, szombaton közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara az esti összefoglalójában. Az orosz katonaság fő erőfeszítései azonban Mariupol elfoglalására és Izjum városának területén történő offenzívára összpontosultak. Ezenkívül a vezérkar szerint most nagy a valószínűsége a közlekedési infrastruktúra létesítményei elleni szabotázsakcióknak. „Donyeck irányában az ellenség folytatja a támadást. A megszállók fő erőfeszítései Rubizsne, Popasznaja és Novobahmutovka települések átvételére irányulnak. Ezzel egyidejűleg a megszállók továbbra is légicsapásokat hajtanak végre Vuhledar és Novoselivka Vtoraya térségében. Megpróbálják újraindítani az offenzívát Novotoskivszkij, Sztyepnoe és Marinka térségében” – közölte az ukrán vezérkar. Juzsnobuzsszk irányban az orosz hadsereg nem hagy fel a Herszon régió közigazgatási határán való pozíciók és vonalak megtartására tett kísérletekkel. Megjegyzendő, hogy az ukrán védők tartják a vonalat, és fokozatosan, külön irányokba taszítják vissza az ellenséges csapatokat.
Salétromsav-gőzfelhő, ami azután keletkezett, hogy egy orosz lövedék eltalálta a tartályt, és átterjedt az orosz lövészek állásaira. Ezt április 9-én, szombaton este jelentette be Szergej Gajdaj, a regionális katonai igazgatás vezetője. Megjegyezte, hogy egy tartály felrobbanása négy tonna nem tömény salétromsavval 17 óra 9 perckor történt a Luganszk régióban található ipari övezet orosz lövedékeinek eredményeként. „Az oroszok nem tudják, hogyan kell harcolni – még a szél irányát sem számolták ki. A felhő szétterjedt Kudrjasivka és Varvarovka közelében lévő pozícióik felé” – áll a jelentésben. Gajdaj azt is elmondta, hogy nincs veszélyben a lakosság.
A Bloomberg szerint egyes országok készek segíteni Ukrajnának a szovjet korszak fegyvereiről a modernebb NATO-felszerelésekre való átállásban, tekintettel arra, hogy az Oroszországgal folytatott háború akár hónapokig, évekig elhúzódhat. Megjegyzendő, hogy korábban az országok tartózkodtak a modern fegyverek szállításától, mivel az ukrán hadsereg nem ismerte ezt, és idő kellett a kiképzéshez. Ezért a szovjetkori fegyvereket átadták Ukrajnának, de a háború vége előtt elfogyhat a készletük. „Egyes szövetségesek megkezdhetik az ukrán csapatok kiképzését az országon kívül, hogy képesek legyenek korszerűbb fegyverek karbantartására és használatára” – írja a Bloomberg a G7-ek és a NATO-tagok közötti megbeszéléseket ismerő forrásokra hivatkozva. Az egyik szerint a cél az lesz, hogy Ukrajna fokozatosan elmozduljon a NATO-típusú normák felé. Nemrég Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy az Oroszországgal vívott háborúhoz napokon, nem heteken belül van szükség a fegyverekre. Szlovákia S-300-as légvédelmi rendszereket adott át Ukrajnának
7. Oroszországban több mint ötven pszkovi légi deszantos nem volt hajlandó visszatérni Ukrajnába harcolni, még ha azzal a kockázattal jár is, hogy büntetőeljárást indítanak ellenük – számol be a Pszkov tartomány című kiadvány a saját forrásaira hivatkozva. Megjegyzi: ezek az ejtőernyősök már harcoltak Ukrajnában, majd Fehéroroszországba szállították őket, aztán visszatértek állandó bevetési helyükre, Pszkovba. Megjegyzendő, hogy a visszatérést megtagadó katonák többségét elbocsátják, néhányukat büntetőeljárás fenyegeti – dezertálásért vagy parancsmegtagadásért (az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyvének 332. cikke). „De ők és (fontos) családjaik megállják a helyüket. Adataink szerint most a parancsnokok nem fogadják el az elbocsátási jelentéseket, ezért sokan a katonai ügyészségen keresztül nyújtják be” – áll az üzenetben. Azt is megjegyzik, hogy a közeli jövőben jócskán növekedhet a parancsmegtagadók száma, mivel 60 visszautasító csak egy katonai egység. A pszkovi légi deszantosok egyébként hosszú távú kapcsolatokat ápolnak Ukrajnával – 2014-ben szinte az egész csapatuk meghalt a donbaszi csatákban.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: nem tudja prognosztizálni a kelet-ukrajnai események alakulását, ahol az orosz agresszor támadásra összpontosítja csapatait, de hangsúlyozta: hisz Ukrajna győzelmében. Ezt a Karl Nehammer osztrák kancellárral tartott közös tájékoztatón mondta Kijevben április 9-én. „Államunk keleti részén egy fontos (valaki szerint döntő) csatára készülnek. Nem akarok felelősséget vállalni az előrejelzésekért. Felelősséget vállalhatok államunk megvédéséért és az általunk folyamatosan demonstrált küzdelemért” – mondta Zelenszkij. Megjegyezte, ezzel párhuzamosan keleten és délen csapatok, felszerelések gyűlnek, és Ukrajna területének egy másik részét fogják megszállni. „Nehéz csata lesz, de hiszünk a harcunkban és a győzelmünkben. Készen állunk a harcra, és ugyanakkor diplomáciai utakat keresünk, amik megállíthatják ezt a háborút” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy továbbra is folytatunk párhuzamosan a párbeszédet. Emlékezzünk vissza: Alekszej Arestovics, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt jósolta, hogy a két hétig tartó, heves donbaszi harc esélye 50/50 lesz. Előtte egy amerikai tábornok azt mondta, hogy az ukrajnai háború akár évekig is elhúzódhat.
A Korreszpondent ukrán újság ezt írta: „Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes kijelentette: lehetetlen a további együttműködés Magyarországgal, hacsak Orbán Viktor nem változtat az ukrajnai háborúhoz való hozzáállásán. Kaczyński kijelentette: „határozottan negatívan értékeli”, hogy Orbán nem volt hajlandó elítélni Vlagyimir Putyin orosz vezetőt Ukrajna megszállása miatt, és nem segítette Kijev felfegyverzését. „Orbánnak szemészre van szüksége, hogy láthassa Bucsát. A kapcsolatok helyreállítása csak az ukrajnai háború megítélésének megváltozása után lehetséges!” – mondta Kaczyński. Némi rokonszenvnek adott hangot azonban Orbán lehetséges céljai iránt. „Úgy gondolom, hogy amit Orbán tesz, az összefügg azzal a reménnyel, hogy szerepet játszik majd a konfliktus lezárására tett erőfeszítésekben. De szerintem ez egy zsákutca” – mondta Kaczyński. Ezt követően Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy Orbán elítélte a bucsai vérengzést – írja a magyar telex.hu. Szerinte Magyarország teljes mértékben támogatja azt a nemzetközi nyomozást, amelynek célja a vérontás elkövetőinek azonosítása. Emlékezzünk vissza, előző este az ukrán külügyminisztérium „barátságtalannak” nevezte Magyarország álláspontját a rubelben történő gázfizetés és az Orosz Föderációval folytatott budapesti tárgyalások miatt.
A Google letiltotta az orosz Állami Duma hivatalos YouTube-csatornáját. Zaharova orosz külügyi szóvivő ezt a videótárolásról szóló ítéletnek nevezte. Hozzátette: „Úgy tűnik föl, a YouTube aláírta a saját ítéletét. Tartsa meg a tartalmat, vigye át orosz platformokra. Mgéhozzá gyorsan”. Ennek előtte a Roszkomnadzor (az orosz állami médiafelügyelet) azt közölte, hogy a YouTube-videótárhely terrorizmussal foglalkozik. Oroszország azt követelte, hogy a platform ne sugározzon „oroszellenes” videókat, amik az elmúlt hetekben jelentek meg. Ezt megelőzően a YouTube világszerte blokkolta az orosz propaganda állami médiacsatornáit.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „Ezt a háborút a csatatéren nyerik meg. Az EU további 500 millió eurós támogatása folyamatban van. A fegyverszállításokat Ukrajna igényeihez igazítják” – írta Borrell a Twitteren. Hozzátette: az orosz csapatok brutális csapása a védtelen emberekre Kramatorszkban ismét mutatja Moszkva teljes tiszteletlenségét az emberi élet iránt. Az európai fődiplomata szerint ez csak erősíti Ukrajna támogatását az EU által. Azt is hangsúlyozta, hogy folytatni kell az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Matti Maasikas ukrajnai EU-nagykövet visszatért Kijevbe, az EU-delegáció újrakezdi a munkát az ukrán fővárosban.
Az orosz megszállók illegálisan letartóztatnak civileket Herszon régióban és Melitopolban, és a Krím-félszigetre viszik őket fogságba. Ott brutálisan megkínozzák a foglyokat – mondta Musztafa Dzsemilev, a krími tatárok országos vezetője. Bizonyítékok vannak arra is, hogy Mariupolból ezrével erőszakkal telepítik túszként Oroszországba a civil lakosságot, főleg a gyerekeket. Egyes vélemények szerint a lakosság visszaszolgáltatása, az oroszok szerint, jól jöhet majd érvként a béketárgyalásokon, mikor is cserébe követelni fognak engedményeket Ukrajnától.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója elmondta: Oroszország az ukrajnai háború első 40 napjában 37 milliárd eurót kapott az energiahordozókért. „Sajnos, ekkora az európai partnerek részesedése a háború társfinanszírozásában. Ukrajnának nemcsak nem volt annyi fegyvere, mint az agresszornak, akik naponta kapnak közvetlenül milliárdokat az európaiaktól, hogy további rakéta- és lövedékszállítást finanszírozzanak a csatatéren”. Hangsúlyozza: a partnerek ilyen álláspontja a befejezetlen szankciókkal együtt ösztönzi az oroszokat a katonai műveleteikre.
Scholz német kancellár szerint Putyin „tönkreteszi országa jövőjét”. A kancellár hangsúlyozta, hogy az orosz vezetőt birodalmi gondolkodás jellemzi, „amit a 19., 18., 17. és más századokból ismerünk”. Scholz azt is elmondta, hogy a Kijev melletti Bucsában elkövetett háborús bűnökért a felelősöket meg kell büntetni. Megígérte, hogy Berlin továbbra is ellátja Ukrajnát védelmi fegyverekkel.
Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman elmondta, hogy az orosz mobil krematóriumok keményen dolgoznak Mariupolban, a betolakodók megtisztítják az utcákat a holttestektől. Az oroszok a krematóriumot a Volodarszkoje autópálya melletti ipari területen helyezték el, a Metro bevásárlóközpont közelében. A nagy raktári hűtőszekrényeket használják a holttestek tárolására.
A betolakodóktól felszabadított kijevi Makarovban 132 kivégzett holttestét találták meg – tömegsírok és halottak holttestei egyaránt megtalálhatók. Bucsában, a Jablonskaja utca 144. szám alatt az oroszok kínzókamrát állítottak fel. A túlélők szerint itt volt a csecsenek főhadiszállása. Lőtték a civileket, kiégették a szemüket, levágták testrészeiket, halálra kínozták nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is. A városi hatóságok szerint 360 civil halt meg Bucsában, köztük legalább tíz gyerek. Deniszova azzal érvel, hogy az orosz terrorista sereg az ilyen cselekményeivel népirtást követ el. Emellett minden felszabadított településen golyó által kivégzett civilek sokaságát találják az ukrán csapatok.
Az ukrán vezérkar április 9-én reggel közölte az ellenség becsült veszteségeit:
• megölt katona – körülbelül 19 100 ember; harckocsi – 705; páncélozott harci járművek – 1895; tüzérségi rendszerek – 335; rakéta sorozatvető járművek – 108; légvédelmi rendszerek – 55; repülőgép – 151; helikopter – 136; csapatszállító teherautó – 1363; hajó – 7; tartályos teherautó üzemanyaggal – 76; drón – 112; speciális felszerelés (katonai irányítóközpont) – 25; OTRK / TRK hordozórakéta – 4.