Mint a mai KSH-tájékoztatón elhangzott, kétféle módon válaszolhatunk a kérdésekre: a világháló segítségével, vagy a kérdező statisztikus személyes közreműködésével. Akinek van okostelefonja vagy táblagépe, akár a hálószobából is vállalkozhat „pizsamás válaszadásra”. Attól nem kell tartanunk, hogy visszaélnek az adatokkal, hiszen a háztartásokat személyesen felkereső kérdezőbiztosok hivatalos igazolvánnyal rendelkeznek, és titoktartási kötelezettség terheli őket. Az adatokat bizalmasan kezeli a KSH, és egyedi azonosítás nélkül tartja nyilván őket. Az a háztartás, amelyik részt vesz a felmérésben, ezerforintos étkezési-utalványt kap, az internetes válaszadók között táblagépeket sorsolnak ki.
A mostani felmérés célja, hogy az európai döntéshozók az eddiginél pontosabb képet kapjanak a magyarországi háztartások pénzügyi helyzetéről. Ilyen kutatást nálunk eddig nem végeztek, a négy évvel ezelőtti felmérés csupán az eurót használó uniós tagországokat érintette. A kitűzött célok között szerepel, hogy a döntéshozók valós képet kapjanak a háztartások „sérülékenységéről”, hiszen a társadalom különböző rétegeit más-más módon érintetté/érintik a válság, a változó anyagi feltételek. Például „védettebbek” azok a családok, amelyek lakásingatlannal rendelkeznek, vagy azok az állampolgárok, akik nyugdíjbiztosítást kötnek, illetve magasabb a jövedelmük.
Az euró-övezeti tagállamokban három-négy évvel ezelőtt végzett felmérésbe 62 ezer háztartást vontak be, és a lakosság együttműködési hajlandóságáról eltérő tapasztalatokat gyűjtöttek.
Minthogy Magyarországon most nem kötelező a válaszadás (ellentétben a népszámlálással), borítékolható, hogy nem mindegyik honfitársunk fogadja készségesen a kérdezőket. Ám érdemes lenne minél többünknek részt venni a „Miből élnünk?” felmérésben, mert az is tanulhat belőle, aki válaszol.
Néhány adatsorral a KSH már „látatlanban” rendelkezik. Virágh Eszter, a KSH főtanácsadója a mai sajtóbeszélgetésen elmondta: a hazai háztartásoknak mintegy ötöde cipel valamilyen adósságterhet. A leghátrányosabb helyzetben azok vannak, akik az általuk lakott ingatlant terhelték meg jelzáloghitellel. Korábbi mintavételek szerint az élelmiszerre költött hazai kiadások igencsak alatta maradnak az európai átlagnak. Az euró-övezeti felmérés arra is fényt derített, hogy például a Magyarországgal sok hasonlóságot mutató Szlovákiában a lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya mintegy kilencven százalékra rúg. Az uniós átlag ezzel szemben alig hatvan százalék, sőt, Németországban a bérlakások vannak túlsúlyban.
A KSH felmérése arra is választ fog adni, hogy milyenek a hazai jövedelmi viszonyok, bár e tekintetben nagy meglepetések nem várhatók. (A felmérés az októberi fizetéseket, jövedelmeket veszi figyelembe.) Az érdekességek közé számít, hogy a legtöbb háztartást Pest megyében, a legkevesebbet viszont Nógrádban keresik meg a kutatás idején.
