Trump három napja bejelentett alelnökjelöltje rövid politikai karrierjéhez képest sok szállal kötődik Orbán Viktorhoz, alapvetően nacionalista ideológiáját tekintve, James David Vance csodálja Orbán Viktor politikáját – olvashatjuk a The Washington Post véleményrovatában. 

Orbán Balázs politikai igazgató külön posztban is üdvözölte, hogy a Trump–Vance-páros elég jól hangzik a magyar fülnek – írta a közösségi hálón. A véleménycikk szerzője jelzi: az amerikai konzervatívok Orbán iránti rajongása eléggé jól dokumentált. Pedig hát kis országról van szó, az amerikaihoz mérten jelentéktelen gazdasággal. Csakhogy az idestova másfél évtizede hatalmon lévő Orbán az illiberális nacionalizmus fellegvárává alakította Magyarországot, sokak elismerését vívta ki Nyugaton. Az pedig, ahogy újra és újra képes volt megnyerni a választásokat, megszelídítette a civil szervezeteket és a médiát, meg ahogy rendületlenül küzd a bevándorlókkal szemben, s miként a saját képére formálta az országot, recept a nyugati konzervatívok győzelméhez. Senkit ne zavarjon – teszi hozzá ironikusan a The Washington Post véleményírója –, hogy közben Orbán Magyarországot választási autokráciává süllyesztette.

Az alelnöki poszt várományosa, J. D. Vance már a szenátusi kampányában – két évvel ezelőtt – követendő példának tartotta az orbáni hagyományos családmodellt, és a gyerekvállalást ösztönző pénzügyi támogatásokat. Vajon miért ne népszerűsíthetnénk mi is ezt a politikai terméket? – fogalmazott az alelnökjelölt. – A jegyzetíró zárójelben hozzáteszi: az amerikai születési arány magasabb a magyarnál.

Meglehetősen furcsa, hogy a kínai külügyminisztérium csak egy hét elteltével tette ki a honlapjára az Orbán-vizit értékelését. Persze ügyesen körbeágyazva, ami szerint most vitatta meg annak fontosságát telefonon Szijjártó Péter és kínai kollégája. Emögött leginkább az sejlik fel, hogy az EU-ban több fronton megindított Orbán elleni támadásra igyekeznek ekképpen válaszolni, illetve kivédeni őket – a maguk igazát hangoztatva. Vang Ji, egykor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának külügyi igazgatója, ma a Kínai Népköztársaság külügyminisztere méltatta, hogy Orbán legutóbbi látogatásakor a békéről, a kölcsönös bizalomról és a két ország barátságáról folytattak stratégiai egyeztetést. Azt írta a közleményben, hogy Magyarország konstruktív közvetítő szerepet vállalt fel a béketeremtésben. Kína kész együttműködni hazánkkal a béketárgyalások tető alá hozása érdekében, amihez olyan ésszerű megközelítésre van szükség, amit az ország képvisel.

Szijjártó szavait is belevették a közleménybe, ami szerint a magyarok készek együttműködni Kínával a konfliktus kiterjedésének elkerülése végett.

Tizenöt német szövetségi minisztériumot kérdezett meg az Euractiv: képviseltetik-e magukat a magyarországi informális találkozókon tárcavezetői szinten? A válasz egységesen „nem” volt. A miniszterinél alacsonyabb szinten képviseltetik magukat, de például a német agrár- és a külügyi tárca most arról egyeztet az uniós tagországokkal, hogy képviselői egyáltalán nem utaznak hazánkba az európai tanácsi ülésekre.

A németek tulajdonképpen követik jó néhány észak- és kelet-európai tagállam példáját, amik eleve állást foglaltak a miniszteri szintű távolmaradásról, miután Orbán Viktor a velük való egyeztetést mellőzve járt Moszkvában, Kínában az ún. békemisszióján. Az Európai Bizottság – mint ismeretes – még ennél is tovább ment, kerek-perec kijelentetta ugyanis, hogy egyetlen biztos sem utazik az Orbán-kormány által szervezendő ülésekre a következő félévben. Csak vezetői posztot betöltő alkalmazottak vesznek részt majd a találkozókon – tudatta a szóvivő a napokban.

A nemzetközi migrációval foglalkozó portálon, az Investment Migration Insider-en megjelent egy írás ezzel a címmel: „Európa legvonzóbb befektetési letelepedési programját kínálja július 1-től Magyarország”. Az előnyök között sorolja fel, hogy szabadon, vízum nélkül lehet utazni a magyar okmányokkal az EU-ban, a családot is lehet hozni 18 év alatti gyerekekkel, tíz év elteltével megújítható a rezidensi program.

A Bloombergre hivatkozva számos lap – ekként az Ukrainszkaja Pravda is – átvette, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt most végképp elakadt a Lukoil magyarországi szállítása. Június végétől ugyanis az Ukrajnai Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács is kiterjesztette ezeket a szankciókat a Lukoilra. Így megakasztották az Ukrajnából érkező orosz olajszállításokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után Szijjártóval találkozva kijelentette: erősen dolgoznak azon, hogy a tranzitra vonatkozó tiltásokat elkerüljék. Feltehetően az eddig csak kétharmadban közvetítő MOL teljes mértékben átveszi a szállítási feladatokat.

A cikkíró megjegyzi: az orosz üzletemberek 2023-ig nem nagyon érezték meg a szankciók hatásait, és jó 11,3 milliárd dollár – több mint 4000 milliárd forint – osztalékot vett ki az olajos cégekből.