Ha a kormányfő sokat ugrál, az ország évi ötezermillió euró uniós pénztől búcsúzhat, de a kormányfő makacskodik. Egyelőre. Berlin szerint azonban a jogállam megsértését nem lehet annyiban hagyni. Az idegengyűlöletnek mindegy, hogy éppen kit vesz célba: a zsidókat, romákat, migránsokat, melegeket, a civileket, vagy éppen Sorost. Hajmeresztő, hogy miket művelt az előző szlovák kormány, amelynek a jelenlegi kabinet egyenes ági utódja.
Le Figaro: A Bizottság a Néppárt támogatásával arra készül, hogy „honorálja”, amiért Magyarország tekintélyuralmi irányba sodródik. A lap úgy fogalmaz, hogy a magyar orvlövész ezúttal maga került a célkeresztbe, amikor szerdán Brüsszelben zárt ajtók mögött kellett magyarázkodnia az EPP vezetőinek, miközben Juncker bejelentette, hogy éhkoppra fogják a magyar kormányt, ha az továbbra is el akarja venni a bírói függetlenséget. Az illiberális modell feltalálója, aki meghódítja a földrész középső részét, vadul nacionalista, de nem Európa-ellenes. Igazi fejtörést okoz Merkel pártcsaládján belül. Az EU szemét az nyitotta fel, hogy a politikus kinyilvánította: a többség nevében teljes mértékben ellenőrzése kívánja vonni a bíróságokat.
Csakhogy ez már az európai értékeket érinti, bár már korábban átgázolt a hatalmi ágak megosztásán, a sajtószabadságon és a civil társadalom autonómiáján. A brüsszeli egyeztetésen Orbán ismertetni kívánta a győztes programját. A másik oldal viszont jelezni igyekezett neki a vörös vonalakat. Az biztos, hogy sem Weber, sem Daul nem lépett volna fel a saját szakállára, mindketten a német kancellár bizalmasai. Magyarország közben a Bizottság terve értelmében minden évben búcsút inthet csaknem 5000 millió eurónak, ami a GDP 4%-nak felel meg, és 2-3%-os növekedést eredményez. Vagyis az unió gyors és hatékony fegyverhez jutna Orbánnal szemben – a pénztárcán keresztül. Az EP-választások közeledtével sok európai képviselő arról álmodik, hogy leszámol a magyar vezetővel. De a fegyelmező eszköz alkalmazása a Bizottságra marad. Magyarország egyébként már iskolapélda: az infrastrukturális fejlesztéseket gyakran pályázat nélkül ítélik oda, sokszor a miniszterelnök családjának, illetve közeli oligarcháknak.
Der Standard: A német Európa-miniszter egyetért azzal, hogy ha valahol látványosan megszegik a jogállami elveket, akkor nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, ennek ki kell hatnia a közösségtől érkező pénzekre is. Roth Bécsben fejtette ki véleményét, hozzátéve, hogy a befektetéseket alapvetően a demokratikus normarendszer, a működő közigazgatás és a független igazságszolgáltatás befolyásolja. A lap megjegyzi, hogy éppen ilyen okok miatt mostanában Magyarországot és Lengyelországot éri kritika. A német politikus ugyanakkor nem a büntetést, hanem a jutalmazást szorgalmazza migránsügyben, tehát hogy azok a területek kapjanak több segítséget Brüsszeltől, amelyek sok menedékkérőt vesznek át. Felvetette azt is, hogy valamennyi tagállamban alapot kellene létrehozni a civil szervezetek munkájának elősegítésére. Azt viszont nem látja járható útnak, hogy az eddigi szinten maradjanak a strukturális és agrártámogatások.
Die Presse: Orbán Viktor azzal fenyeget, hogy megvétózza a Bizottság e héten előterjesztett költségvetési javaslatát. Az ok az, hogy Brüsszel 2021-től a szerkezeti támogatásokat a közös európai értékek betartásától tenné függővé. A politikus hosszadalmas tárgyalásokat jelentett be a Kossuth Rádióban. Közben más államok is berzenkednek a tervezet ellen. Az osztrák kancellár már elfogadhatatlannak nevezte azt és hasonlóképpen nyilatkozott Hollandia is, amely szintén nem szeretne többet befizetni a közösbe. Szintén elégedetlen Lengyelország, amely most attól tart, hogy a jövőben kevesebb szubvencióhoz jut. A franciáknak az agrárcélokra szánt összegek megkurtítása nem tetszik, de az osztrák szakminiszter ugyanezt kifogásolja. Ausztriában a gazdák éve 27 millió euróval kapnának kevesebbet, a vidékfejlesztés pedig majdnem 10 millióval lenne kijjebb.
The Economist: Forgalmas hónap volt az április az európai antiszemitizmus számára. Orbán Viktor olyan kampánnyal nyert, amely ördögnek állította be Soros Györgyöt, a zsidó emberbarátot. Gyanús milliárdosnak, aki alattomos céljai érdekében titokban ellenőrzése alatt tartja az ellenzéket. Szóval sokan aggódnak, hogy a zsidóellenesség erősödik a földrészen, de a bűnügyi statisztikák félrevezetőek lehetnek. A közvélemény kutatások azt támasztják alá, hogy az utóbbi 15 évben inkább gyengültek az antiszemita értelmek. Egy holland kutató úgy gondolja, hogy ez igaz, csak a jelenség jobban láthatóvá vált a közösségi hálón keresztül. Ráadásul az álhírek és az összeesküvés elméletek terjedése táplálja az ellenséges beállítottságot.
A kontinens keleti felén a közvélemény jelentős része osztja az előítéleteket. A románok 22 %-a pl. nem fogadná el polgártársként a zsidókat, Lengyelországban 18 % mondta ugyanezt. A legtöbb helyen a nacionalizmussal, illetve az identitáspolitikával együtt változik az antiszemitizmus. A lengyel Zsidó Múzeum igazgatója ezt úgy fogalmazza meg, hogy a zsidóellenesség része 2015 óta része az általános soviniszta hullámnak. Merthogy fokozódott az elutasítás a muzulmánokkal, a melegekkel és a romákkal szemben is. Na, ja, az idegengyűlölet nem válogat.
Der Spiegel: A szlovák miniszterelnök nem tudta eloszlatni a gyanút a héten, amikor Berlinben Merkellel találkozott, hogy tavaly a vietnami titkosszolgálat a pozsonyi kormány repülőgépét felhasználva vitt haza egy vietnami ellenzékit, akit elrabolt. Szlovákiáról egészen regényes dolgok derülnek ki mostanában, az előző kabinet maffiakapcsolataitól kezdve a mostani esetig, tehát hogy segédkezet nyújtott egy tekintélyelvű állam üzelmeihez. Fico és belügyminisztere ugyan visszalépett, de változatlanul ők diktálnak az utód Pellegrininek. Pozsony már beismerte, hogy csaknem egy éve a saját gépét adta oda, hogy Moszkvában folytathassa útját egy vietnami delegáció, csakhogy nyomós ok van feltételezni, hogy a fedélzeten ott volt Trinh Xuan Thanh is, akit három nappal korábban hurcoltak el Berlinből. Az előző kabinet azt állítja, hogy nem tudott semmit az ügyről.
A német nyomozók eddig azt derítették ki, hogy a férfit és barátnőjét a vietnami ügynökök a berlini Állatkertből vitték el, először az ország követségére, majd bérkocsival Prágába, majd Pozsonyba. De az nem világos, hogy onnan miként került Hanoiba. Az biztos, hogy éppen akkor ott tárgyalt a vietnami belügyminiszter és kíséretben helyet kapott a titkosszolgálat parancsnokhelyettese, valamint egyik munkatársa. Ha az áldozatot valóban a szlovák kormány gépén szállították Moszkvába, nemigen valószínű, hogy a hatóságok nem tudtak, de legalábbis nem sejtettek semmit.
A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.