(Szerző: helyben.hu) Az intézményesített földrablást aprólékosan bemutató Ángyán-jelentéseknek az a legfontosabb célja, hogy a Fidesz nevében elkövetett törvénysértéseket egy ellenzékből alakuló kormány felülvizsgálhatja – nyilatkozta Rodics Katalin, az egykori mezőgazdasági tárca politikai államtitkárának közvetlen munkatársa.
A napokban újabb fejezete zárult a földrablásnak is nevezett földprivatizációk feldolgozásának. Ángyán József eddig 18 megyében állapította meg, hogy a kormány az árverések során törvényt sértett, alaposan becsapva azokat a falusiakat, akiknek a szavazataiért cserébe földet ígért. A helyi családi gazdaságok tulajdonosai helyett ugyanis néhány fideszes pártkatona szerezte meg a nagybirtokok jórészét. A Greenpeace témafelelőse, Rodics Katalin arra számít, hogy a tényfeltárást – kormányváltás esetén – felelősségre vonás követi, miután az árverés lebonyolítását szolgáló jogszabályokat sem tartották be, tehát az egész folyamat törvényeket sértő volt.
A mai kormány még hatalomra jutása előtt azt ígérte a falvakban élő gazdáknak, hogy a vidéki családok megélhetéshez helyben fog földet adni. Ez garantálhatta volna a megélhetésüket, s ezzel a vidék népességmegtartó képességét is. De az Orbán-kormány becsapta a vidéken élőket – nyilatkozta Rodics Katalin, ma a Greenpeace témafelelőse. Az ex-államtitkár Ángyán József a hazugság miatt távozott a kormányból, és máig 18 megye törvénysértéseiről készített összefoglaló tanulmányt – a legutóbbit Vas megyéről – ahol Simicska Lajos utolsó darab földjei is Mészáros Lőrincéi lettek.
Ebben nincs semmi meglepő, ugyanis – Rodics szerint – a meghirdetett földárverések szinte mindenhol átverésnek bizonyultak, mert a Fidesz leginkább a kormányfő kegyeit kereső oligarcháknak juttatta az állami földek nagyrészét.
A föld ígérete tehát csak mézesmadzag volt a vidék társadalmának az előző választások előtt, azzal a céllal, hogy a Fidesz megszerezze a falvak népének szavazatait. Az Ángyán által elkészített eredeti választási program alapján készült vidékfejlesztési terv jó része, papíron még ma is érvényben van – hívja fel a figyelműnket Rodics Katalin –, noha a mezőgazdasági tárca egyszer szóban tett ugyan utalást arra, hogy már nem tekintik érvényesnek. Valójában ezt a programot sosem gondolták komolyan, a tények legalábbis ezt bizonyítják.
Az átverés miatti tiltakozásul a parasztok ezúttal nem zárták le a közlekedési utakat, mint egykor oly’ sokszor. A tényeket valójában látják, de lépni nem mernek, mert félnek a retorzióktól.
Az eredeti ötlet pedig az volt, és ezt tartalmazta a törvény is, hogy mindenütt a helyben élő gazdák jussanak földhöz az állami földek bérbe adásakor. De az Ángyán tanulmányok azt bizonyítják, hogy a földek nagyrészét a Fidesz-holdudvar kapta meg. Tagjai sokan nem is helyben lakók, nem is 30-40 kilométeres körzetben élők, és még csak nem is gazdálkodók. Az országosan is egyedülálló biogazdálkodást folytató Kishantos területeiből pedig olyanok is kaptak, akik soha nem is foglalkoztak mezőgazdasággal, hanem pl. salgótarjáni építési vállalkozók, vagy épp műkörmösként szolgálták a Fidesz politikáját. Ez a kör aztán meg is vehette az egykori kishantosi birtokot, miáltal ez a terület a biotermelés számára eltűnt. Vagyis az árveréskor minden létező csalást elkövettek, jutott állami föld a távoli városi rokonoknak, még az idős nagymamának is. Ezzel alakult ki az állami tulajdonú területekből a mai fideszes földbirtok-rendszer Magyarországon.
Pedig: ha a törvény előírásai szerint osztják szét a földet, akkor a falvak népe akár helyben is meg tudná termelni az ott élők számára a közétkeztetéshez szükséges zöldséget-gyümölcsöt, gabonát.
A Greenpeace azt is javasolta, hogy a falvakban biogazdálkodásra tanítsák meg a helyeiket, amivel egészséges élelmiszerhez jutottak volna az iskolások, vagy a kórházi betegek. Ehelyett azonban még a nemzeti parkoknál is felülvizsgálták az eredeti bérbeadásokat, s az évtizedek óta a földből élő emberektől elvették a földbérleteket, hogy politikai alapon azokat is újra szétoszthassák. Sokan emlékezhetnek még arra az idős birkatartóra, aki – miután évtizedes földbérletét felmondták, bele is halt e döntésbe.
A Vas megyei földrablás pikantériája – az Ángyán- jelentés szerint –, hogy a területen volt egykoron az Orbán-barát milliárdos Simicska Lajos földje is. A hírek szerint az O1G-nap után a tulajdonától megfosztott, Orbánnal háborút vesztett oligarcha „a kecskéi között él”, ami persze nem jelenti azt, hogy nincs mit a tejbe aprítania. A jelentés szerint az egykori földbirtoka már Mészáros Lőrincet gazdagítja, vagyis Orbán hűbéri rendszerét szolgálja.
A magyar igazságszolgáltatás egyik döntése először alkotmányellenesnek minősítette ugyan Kishantos kapcsán az egész pályáztatási rendszert, kifogásolva, hogy a politikai döntéseket magasabb fórumokon nem lehet megfellebbezni. Kishantos ügyében elmentek a strasbourgi bíróságoz is, a döntésre azonban még várni kell. Miközben az állami földek elárverezése jórészt már megtörtént, és jogorvoslat legfeljebb egy következő kormánytól várható.
Vas megyében összesen 16 ezer hektár földet vertek dobra, de a területnek csupán harmada talált gazdára. Ángyán ezt a bandaháborús hangulattal magyarázza. Simicska – a kegyvesztett barát – már csak földjei eladásának feltételeiről alkudozhatott Orbán Viktorral. Mindez alaposan elriasztotta a földvásárlókat. Látva, hogy Simicska kecskefarmján visszavonultan él, s a piszkos 12-nek nevezett területek Nyerges Zsolt közvetítésével az új baráthoz, Mészáros Lőrinchez kerültek.
Meglepő volt viszont, hogy az osztrák „földvircsaftot” megszüntető Orbán-rezsim által eladott föld egy része gyakorlatilag árverseny nélkül, kikiáltáson talált gazdára, vásárlói között külföldi, illetve kettős állampolgár is akadt. Nyilvánvalóan ezek a baráti körhöz tartozó külföldiek lehettek.
A helybéli magánszemélyeknek Vas megyében is kevés föld jutott, ehelyett a terület megyedét magyarországi cégeik nevén külföldiek, illetve kettős állampolgárok szerezték, akik között van olyan, aki életvitelszerűen Németországban, illetve Ausztriában él. Az Orbán–Simicska-háborúnak alárendelt földprivatizáció – Ángyán szerint – világosan megmutatja a feudális, hűbéri, birtokadományozó rendszer igazi arcát.
Az Ángyán-jelentésekből kiderül az is, hogy vannak olyan megyék, települések, ahol a helyben élők közül senki nem kapott földet. A települések közvetlen határában lévő terület nem is a helyi embereké. Ezért nincs ma munka, megélhetés vidéken, hisz’ az egykori tulajdonosok még csak cselédek sem lehetnek saját földjeiken. Ez lett a Fidesz új földosztásából 18 megyében. Pedig a helyben ökológiai módszerekkel termelt élelmiszer nemcsak munkát ad, de egészséges is, az óriási szántóterületeken termelt, agyonvegyszerezett növényekkel szemben. A ma nagyüzemi módon termesztett repce, napraforgó, kukorica és a búza nagy része állati takarmány vagy energia-alapanyag, tehát ezekből jórészt nem emberi táplálékot, hanem bioetanolt, vagy biodízelt készítenek. Eközben azt papolja a hatalom, hogy csak a nagyüzemi módon, vegyszerezéssel előállított élelmiszerrel képesek a szükségleteket fedezni. Ez is hazugság, ráadásul a vegyszer, közte az idegméregnek számító rovarölőszer a rákos megbetegedés, az Alzheimer- meg a Parkinson-kór előidézője, sőt, a gyermekek szellemi képességeit is rontja.
Egyébként a Greenpeace azért szállt be Ángyán József kutatásaiba, mert a civil szervezet az öko-gazdálkodás nagyarányú elterjesztését szeretné elérni. A nagyüzemi vegyszeres növénytermesztés ugyanis nagymértékben károsítja az élővilágot, a klímát, veszélyezteti a földi életet, az emberi egészséget. Miközben létezik a működőképes öko-gazdálkodás is, amellyel megóvható a természet és az emberi élet egészsége. Vizsgálatok bizonyítják: a szükséges mennyiségű élelmiszer előállítható lenne, miközben a magyar vidék számára is biztosíthatná a megélhetést.
„Intézményes fideszes földrablás” címmel Ángyán József 2016 óta készít jelentéseket a földárverésekről. Elkészült már Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borosod-Abaúj-Zemplén, Pest, Csongrád, Bács-Kiskun, Veszprém, Békés, Hajdú-Bihar, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állami földprivatizációs képe. A „Földet a gazdáknak” elnevezésű programban – a kormányzati sikerpropagandával szemben – Ángyán azt állítja, hogy az eredetileg meghirdetett célokkal szemben a földek jórészét nem a falvakban élő családi vállalkozó, hanem a politikailag elkötelezett nagygazdák kapják, amiből az következik, hogy az ország földterületeit a Fidesz „elrabolta”. A kormány eredetileg azt ígérte, hogy a családi gazdaságok számát növeli, mert javítani akarja a falu népességmegtartó képességét, de ehelyett az elmúlt tíz évben 120 ezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s a családok tízezrei adták fel a gazdálkodást.
Címkék:
mezőgazdaság, falvak