Korrupcióóó! A foglyul ejtett állam

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. A dokumentumgyűjtemény itt olvasható, tessék kattintani!

A korrupció a Transparency International Magyarország (a továbbiakban: TI Magyarország) által elfogadott fogalom szerint a közhatalommal, közbizalommal, illetve a ráruházott pozícióval való visszaélés egyéni haszonszerzés érdekében. A korrupció során a szereplők egy csoportja gazdasági előnyt szerez társadalmilag hasznos ellenszolgáltatás nélkül, ezért társadalmi szinten veszteséget okoz, mind a kevésbé hatékony erőforrás-allokáció, mind a működtetés és az üldözés költségei révén. Magyarországon 2010 és 2018 között a demokrácia és a jogállam intézményeinek szétzilálása nagymértékben gyengítette az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni hatékonyságát.

Magyarországon az állam foglyul ejtésének („state capture”) inverz változata valósult meg. Szemben a foglyul ejtett állam klasszikus formájával, amikor befolyásos gazdasági érdekcsoportok vonják ellenőrzésük alá a gyenge közhatalmat, Magyarországon az Európai Unióban páratlanul erős közhatalom és a hozzá közel álló üzleti körök (oligarchák) átláthatatlan együttműködése vált jellemzővé, amelynek során a végső szót többnyire a politikai szereplők mondják ki.

A TI Magyarország álláspontja szerint az állami intézmények szinte mindegyike a kormányzati akaratot hajtja végre, így nem kontrollja, hanem eszköze a kormányzati hatalomnak. Egy kivétel van: a bíróságok, amelyek a TI Magyarország álláspontja szerint még mindig a hatalomtól független, autonóm szereplők (itt elsősorban a bírói döntésekre, és nem pedig a bíróság szervezeti felépítésére gondolunk). A közhatalom ilyenformán történt magánbirtokba vétele egyszerre volt oka és okozata a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében véghezvitt intézményi rombolásnak. Oka annyiban volt, amennyiben a klikkszerű politikai hatalomgyakorlás nem tűri az intézményes kontrollokat, míg okozat azáltal volt, hogy a kontrollok gyengülése az államhatalom egyre kevésbé átlátható és elszámoltatható gyakorlását tette lehetővé.

Az, hogy a végrehajtó hatalmat kontrollálni hivatott állami szereplők nem vagy elégtelenül látják el feladataikat, megkönnyíti a kormány számára a közjó helyett a hatalmon lévő csoport érdekeit szolgáló döntések meghozatalát és végrehajtását. A korrupció ebben a folyamatban olyan sajátos eszköz, amely rövidtávon elsősorban a közpénzek elosztásával erősíti a hatalom birtokosainak helyzetét. A korrupció tehát nem csupán az egyéni gazdagodást célozza – bár kétségkívül ilyen hatása is van -, hanem sokkal inkább a hatalom birtokosainak elszámoltathatatlanságát és leválthatatlanságát hivatott biztosítani. Olyan megoldás, amelynek segítségével jutalmazhatóak a lojalitás alapján kiválasztott klientúra tagjai.

A korrupció súlyos formái a 2010 előtti időszakban is jelen voltak Magyarországon. A TI Magyarország már 2008-ban1 felhívta a figyelmet arra, hogy a „korrupció az intézményesülés tendenciáit mutatja”, és megállapította, hogy a „korrupció jelensége intézményesült formájában nem elhanyagolható súllyal van jelen a mai magyar gazdasági életben”. A demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének szétzilálása azonban a korrupciónak is olyan új minőségét eredményezte, amely kétségkívül a 2010 óta kiépülőben lévő magyarországi hatalomgyakorlási rendszer terméke, egyszersmind működési módjának meghatározó sajátossága. A jelenlegi korrupció ilyenformán túlmutat a tranzakciókon, a hagyományos vesztegetésen és kenőpénz-fizetésen, és rendszerszintű jelleget ölt. A legfontosabb korrupciós kockázat magának az intézményrendszernek az eltorzulása.

Ma is időszerű, sőt! A Római parti mobilgát

2013 februárjában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Az ekkor elfogadott tervek végül nem kerültek megvalósításra, mivel a mértékadó árvízszint 2015-ös megemelése miatt új tervekre volt szükség, amely erősebb és magasabb gátat. A parti hullámtér árvízvédelmére a főváros kezdetben közel 5 milliárd forintnyi közpénzt kívánt fordítani, az új tervekkel a költségek 12,5 milliárd forintra nőttek, azonban a valós kiadások becslések szerint a 15-20 milliárdot is elérhetik. A projekt megvalósulása esetén nem a Királyok útja-Nánási úton található fővédvonalat erősítik meg, hanem egy teljesen új mobil gát épülne közvetlenül a Duna mellett, amely a teljes Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméért felelne.

A projekt kritikusai szerint magánszereplők ingatlanpiaci érdekeit is szolgálhatja, a mobilgát megépülésével ugyanis a part menti, hullámtérben lévő ingatlanok értéke jelentősen felértékelődne, valamint az építkezési kedv is jelentősen növekedne. A területen található többek között Egri Gábor, műtrágya előállításból és vegyi áruk szállításából meggazdagodott üzletember négycsillagos szállodája, ami annak ellenére kapta meg az építési engedélyt az akkor még Tarlós István vezette kerületi önkormányzattól, hogy legalsó szintje is lakótérként szolgál. Emellett Garancsi István és Nagy György érdekeltségébe tartozó cégek is úgy építenek lakóparkot a területen, hogy arra lakóingatlant hivatalosan még nem lehetne építeni, mivel hullámtérként üdülőterületnek minősül. 2016-ban a III. kerület azután rendelt el változtatási tilalmat a Rómain, hogy a luxuslakópark megkapta az engedélyeket.

Civil szervezetek szerint sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne a Királyok útja- Nánási úton már létező védmű fejlesztése. A szakértői és civil tiltakozás ellenére a Fővárosi Közgyűlés végül 2017 áprilisában fogadta el a mobilgát végső tervezetét. Eszerint a védmű a parton lenne felépítve, megvédve a hullámtérbe épített házakat is. A döntést nem előzte meg társadalmi vita, mindössze egyetlen lakossági fórum volt tartva a III. kerületben. A döntés időpontjában képviselők még nem voltak birtokában a mobilgáthoz készülő kockázatelemzésnek sem, a terveket annak ismerete nélkül fogadták el. 2017 júniusában a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése is elindult. Októberben a Kúria hitelesítette az Együtt-PM népszavazási kezdeményezését. Ezzel akarták visszavonatni a Fővárosi Közgyülés határozatát, ami után ezt a főváros magától megtette az aláírásgyűjtés kezdete után. Azóta a Közbeszerzési Döntőbizottság is bírságolt az ügyben, mivel a közbeszerzés nélküli kiszerződés jogsértő volt. A KDB a bírság mellett pert is indított a tervezési szerződés érvénytelenítése érdekében, tehát a Római-parti mobilgát ügye már sokadjára újra a stratvonalról indulhat majd.

http://magyarnarancs.hu/belpol/orbanista-milliardosok-epitkeznek-a-romai- parton-101106

www.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/romai-parti-mobilgat