Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) statisztikusai a gyermekek jóllétét érintő egyenlőtlenségeket kutatták, és rangsorba rendezték az EU és az OECD 41 országát. A most közzétett jelentés arra világít rá, hogy az egyes területeken (jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség) legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le a középmezőnybeli társaiktól. Egyértelmű például, hogy 2002–14 között a kellő testmozgást és az egészséges táplálkozást tekintve, az egyenlőtlenség szinte mindenhol csökkent. Dánia a rangsor első helyén szerepel a gyermekek közötti kismértékű egyenlőtlenség miatt, Izrael és Törökország a lista utolsó két helyén áll. A legrosszabb helyzetben élő gyerekek és a középmezőnybeli társaik közötti különbség a szövegértés-olvasás vonatkozásában szintén csökkent az országok többségében.
A jelentés összesítő rangsor-táblázatában a középmezőnyben találjuk Magyarországot – Ausztrália, Németország, Görögország, Románia, Portugália mellett. A gyermekszegénységi ráta 2013-ban Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások több, mint fele szegénynek (a szociológia depriváltként említi) minősült. E háztartásokat anyagi körülményeik miatt legalább 3 érinti a felsorolt 9 problémából: (1) megfelelő lakhatási körülmények hiánya, (2) váratlan kiadások fedezetének hiánya, (3) fűtés hiánya, (4) kétnaponta protein-gazdag étkezés hiánya, (5) a lehetőség hiánya, hogy a család évente egy hetet üdülhessen, (6) színes televízió hiánya, (7) mosógép hiánya, (8) személygépkocsi hiánya, illetve (9) telefon hiánya.
A jelentésben négy rangsor-táblázatban is megtaláljuk Magyarországot; mind a négy az alapján állítja sorba a vizsgált országokat, hogy mekkora a szakadék (rés) azok között a gyermekek között, akik a legrosszabb helyzetben vannak, és azok között a gyerekek között, akik „átlagosnak” mondhatóak.
Magyarország mind a négy felmért dimenzió alapján összesítve a 14. helyet érte el a 35 EU- és OECD-ország között. A rangsorban megosztott helyen áll Németországgal, Görögországgal és az Egyesült Királysággal.
Három éve a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt.
Négy éve a 15 évesek 13 százaléka nem érte el a kettes kompetenciaszintet olvasásból, matematikából, és természettudományból; 2006-hoz képest ez 2,5 százalékpontos növekedés. Az adatok azt mutatják, hogy azok a gyermekek,
akik alacsony társadalmi-gazdasági státusúak, 23 százalékponttal nagyobb valószínűséggel érnek el rosszabb iskolai teljesítményt, mint a jobb körülmények között élő társaik.
A 2013/2014-ben iskoláskorú gyermekek egészség-magatartásáról végzett kutatás (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) eredményeiből az látszik, hogy 5 magyar serdülőkorú gyermekből egy (22,2 százalék) szenved naponta egy vagy több
pszichoszomatikus egészségügyi panaszoktól. Bulgáriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Litvániához, Portugáliához, Spanyolországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan, Magyarországon 12 százalékpontos nemek közötti különbséget tapasztalunk: több lány számol be egészségügyi panaszokról, mint fiú.
Az összesített egészség-egyenlőtlenségi mutató, amely a legrosszabb 10 százalékhoz tartozó gyermekeket az „átlagos” gyermekekkel hasonlítja össze, 2002–14 között
változatlan maradt, de a legalsó decilishez tartozó gyermekek többet javultak a fizikai aktivitás, illetve a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében.
