(Szerző: Csatári-Földváry Eszter / Semmelweis Egyetem) Fejfájás, rossz közérzet, szédülés, hányinger, hányás, levertség, túlzott izzadás vagy éppen száraz bőr – hogyan lehet megállapítani, hogy ezek a napszúrás, a hőkimerülés vagy a hőguta tünetei? (A nyitó kép forrása: tagesspiegel.de.)

A gyerekek életkorukból adódóan különösen védtelenek a nyári hőségben, az erős napsütésben; mindkettő súlyos egészségügyi kockázattal jár, elszenvedője akár orvosi esetté válhat – mondja dr. Krivácsy Péter. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika sürgősségi betegellátó osztályának vezetője hozzátette: a kellő odafigyelés és a fokozott szülői felügyelet minden esetben nélkülözhetetlen.

Dr. Krivácsy Péter (Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)

Érdemes tisztában lenni azzal, mit tehetünk akkor, ha kánikula idején a szabadban játszó gyerek rosszul lesz, szédül, netán hányingere van, vagy elájul. A tünetek megjelenésekor ellenőrizzük az érintett légzését, reagál-e a környezetére, mérjük fel a tudatállapotát, bágyadt vagy aluszékony, milyen a bőre: sápadt, verejtékes, esetleg forró. A panaszok pontos meghatározásával ugyanis eldönthetjük mit tegyünk: enyhítsük otthon a tüneteket, forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt?

Napszúrás a huzamos idejű napon tartózkodás esetén alakul ki, fejfájással, rossz közérzettel, szédüléssel, hányingerrel és hányással jár együtt és viszonylag gyakori kórkép – mondja dr. Krivácsy Péter. Ha ezeket a tüneteket észleljük, vigyük a gyereket hűvösre, tegyünk a homlokára hideg vizes borogatást és helyezzük teljes nyugalomba – teszi hozzá. Szükség esetén adjunk fájdalomcsillapítót és figyeljünk a kellő folyadékbevitelre! Ha többszöri hányás, nem múló fejfájás lépne fel, és az általános közérzet nem javulna, forduljunk orvoshoz!

 A levertség, a túlzott izzadás, a száraz nyálkahártyák, a kiszáradás jelei, a kevés vagy sűrű vizelet vagy az ájulás azt mutatják, hogy nem ivott eleget, azaz a panaszokat a szervezet folyadékhiánya okozza.

Hőkimerülés esetén ugyanis a szervezet vízraktárai kimerülnek, ezért ilyenkor kiemelten figyelni kell a folyadék pótlására. Vízzel hígított almalevet, házilag készített limonádét, izoitalt (sportitalt) vagy patikában, drogériában egyaránt kapható ORS-t (orális rehidrációs folyadékot) adjunk a gyereknek, amivel biztosítani tudjuk a megfelelő só és cukorpótlást a szervezet számára – javasolja a főorvos. Ha viszont nem múlnak a panaszok és a folyadék pótlása is nehezen megy, vigyük orvoshoz.

Hőguta esetén az első tünet az egyre emelkedő akár 40-41 fokos testhőmérséklet, a fejfájás, a meleg, száraz, kipirult bőr. Figyelmeztető jel, hogy a gyerek nem izzad – ellentétben a hőkimerüléssel, ami viszont túlzott izzadással jár. Emellett szapora a szívverés, kapkodó a légzés, hányinger és hányás léphet fel. A rohamosan romló folyamat tudatzavart, eszméletvesztést is okozhat, sokkos állapot alakulhat ki. Ezeknél a tüneteknél azonnal mentőt kell hívni, a testhőmérséklet normalizálására pedig meg kell kezdeni az egész test langyos vizes hűtését – figyelmeztet a szakember. Ez az életveszélyes állapot akkor jelentkezik, ha a szervezet a nagy melegben nem képes a hőleadásra, ezért túlmelegszik, az alapvető anyagcsere-folyamatok pedig ennek következtében felborulnak.

Jó tanácsok: kerüljük a közvetlen napfényt 11-15 óra között! Viseljünk sapkát, szellős, világos ruhát! Használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet! Figyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra.

Az ábrán látható információk segítségével hasznos tanácsokat kaphatnak arról, pontosan mik a tünetek és mi a teendő napszúrás, hőkimerülés vagy hőguta esetén.