A monetáris tanács előtt két javaslat volt: a 6 százalékos alapkamat tartása, illetve 0,25 százalékpontos csökkentése; a szűk többség a csökkentésre szavazott. A „szűk többség” kifejezés arra utal, hogy a tanács ismét 4–3 arányban szavazott a csökkentés mellett.
Az idén 1,4 százalékkal csökken, 2013-ban már 0,5 százalékkal nő, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal bővül a magyar bruttó hazai termék (GDP) – közölte legfrissebb inflációs jelentésének előrejelzéseit a jegybank elnöke.
Az MNB legutóbbi, szeptemberi előrejelzésében erre az évre még 1,4 százalékos visszaesést, 2013-ra 0,7 százalékos növekedést várt. Az idén 5,7 százalékkal, 2013-ban 3,5 százalékkal, 2014-ben pedig 3,2 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak – közölte legfrissebb inflációs jelentésének előrejelzéseit az MNB. Vagyis a háromszázalékos inflációs cél elérése még 2014-ben sem várható.
A képet tovább árnyalja, hogy a valódi gazdasági folyamatokat tükröző, úgynevezett adószűrt maginfláció 2013-ban 3,1-ről 3,4 százalékra nő, 2014-ben is 3,4 százalék lesz, a bank előrejelzése szerint. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati lépések enyhítenek a képen, de ettől még nem javulnak az inflációs kilátások.
Az MNB legutóbbi, szeptemberben kiadott előrejelzésében erre az évre még 5,8 százalékos, 2013-ra 5 százalékos inflációt várt.
A munkaerő-piaci kilátások sem jobbak. Nem lehet számítani a foglalkoztatás bővülésére a következő két évben. Rövidtávon az inflációs helyzet javulása a kormányzati lépéseknek, az olajár és az árfolyamok kedvezőbb alakulásának tulajdonítható, de hosszabb távon nagy kérdés, hogyan alkalmazkodik a gazdaság a kormányzat költségnövelő lépéseihez. Egyebek között a különféle adókhoz és a minimálbér emeléséhez, amely további költségnövelő hatásokat eredményez.
A jegybankelnök elmondta: a rezsiköltségek 10%-os csökkentése egy százalékkal mérsékli az inflációt, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az intézkedés majd beindítja a fogyasztást. „Ez a kormány adócsökkentés után 500 milliárdot hagyott az emberek zsebében, ennek pozitív hatását a fogyasztásban mégsem látjuk, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a rezsiköltségeken spórolt pénzt az emberek most elköltik egy az egyben. A többség lehet, hogy inkább tartalékol, vagy attól tart, hogy ez a fajta csökkentés nem lesz fenntartható”.
A kormány és a jegybank közötti együttműködést firtató újságírói kérdésre válaszolva a jegybank elnöke kifejtette: rendkívül fontos hogy a kormány és a jegybank a mandátumukban foglaltaknak megfelelően együttműködjék avégett, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára álljon. „A múlt két és fél évben mintegy húsz együttműködési javaslattal fordultam gazdaság területeit érintő javaslattal a miniszterelnök úrhoz és a gazdasági miniszter úrhoz, amelyek szellemében együtt lehetne működni. Ezek jelentős részére semmilyen választ sem kaptam. De a mandátumomból még hátralévő hónapok alatt is lehet együttműködni” – érzékeltette a helyzetet Simor András.