Elmondta: kiadványaik sorát 2005-ben a Metropol együttes Égig érhetne az ének című hard rock lemezével nyitották meg, majd a Józsa Erika–Horváth Károly folk-duó Kettőspont albuma és a Liversing együttes „1965 – Rhythm and Blues Madhouse” című lemeze következett. Tizenhárom korong önállóan, három társkiadóval készült.

– Kizárólag hagyományos, vinil lemezeket adnak ki?

– Egy kiadványunk jelent meg cd-n, a Kéknyúl együttes Nahát babám bemutatkozó albuma. Két vinil LP-nek van cd-változata, az említett Kettőspontnak és Szabó Gábor In Budapest lemezének.

– Milyen szempontok alapján válogatnak a múltból? Műfaj, népszerűség, vagy egyéb kritériumok?

– A magyar könnyűzenei kultúrához – legalább lazán – kapcsolódó, amaga korában ki nem adott, vagy a kiadás jellemzői miatt hozzá nem férhető zenék kiadása a célunk, elsősorban az 1960-70-es évekből.

– Tudna-e választani „kiadvány-gyermekei” közül, hogy ez vagy az különösen
jól sikerült?

– Mindegyiket egyformán szeretem. Kétfelé osztanám a lemezeket aszerint, hogy sikerült-e valamelyikkel utólag egy korabeli albumállapotot megmutatni; tehát olyan lemezt összehozni, amely az akkor összeállított és szerkesztett változatában megállta volna a helyét, akárcsak napjainkban. Az adott lemez hiteles zenei-stílusbeli keresztmetszenként is bemutathatja az előadó akkori színpadi, illetve stúdióbeli munkáját.

– Mi a véleménye a Liversingről, amelytől két korongot adtak ki?

– Különleges színpadi jelenség lehetett – jómagam, korom miatt, nem láthattam. Vadulós rhythm and blues banda, kiemelkedő gitárossal, Szendrődi Zsolttal. Az első album koncertfelvételeket tartalmaz, 1965 őszén jelent meg, méghozzá kiemelkedő minőségben. A második lemezen az 1967. évük epizódjait gyűjtöttük össze. Egy holland recenzió szerint a lemez poptörténelmet írt Kelet-Európában, ilyen friss, 1967-i Hendrix- és Cream-stílusú hangot eddig avasfüggöny mögül nem lehetett hallani.

A külvárosi fiataloknak játszó, hivatalosan soha el nem ismert Liversing együttes 1964–68 között játszott Shadowst, Beatlest is, de fő erőssége az első években a rhythm and blues volt Them-, Pretty Things-, Animals-, Rolling Stones-és Yardbirds-számokkal. Szendrődi Zsolt mellett akkoriban Túry Árpád, Homonnai Zsombor és Varga László volt a legkarakteresebb egyéniség. A Demjén testvérek, Pataki László, Merczel András csatlakozásával került a repertoárba Jimi Hendrix és a Cream. A zenekar megszűnése után Szendrődi az Olympia együttesben játszott egy ideig, Pataki a Syriussal tartott. Az utóbbi időben a Liversing Túry Árpáddal, Homonnai Zsomborral és Pataki Lászlóval újra koncertezik. (A szerző)

– Hogyan került napirendre Winkelmayer Brass-lemezének megjelentetése?

– Eddig nem volt lemezük. Jómagam is nemrég ismertem meg a felvételeiket, amelyek beleillettek kiadói elképzeléseinkbe.

Az 1969-ben alakult, jazzt, jazzrockot játszó Winkelmayer Brass, vezetője Winkelmayer József pozaunos, billentyűs. Ő maga zenélt a Benkó Dixieland Bandben, a Decca, az Olympia együttesben. Winkelmayerék két évig játszottak itthon, három évig külföldön. A zenekar honlapja szerint legerősebb felállása: Jakab György (billentyűsök, ének), Németh János (tenorszaxofon), Czakó Endre (trombita), Nyári Elek (basszusgitár), Bihari András (dob) volt. Blood Sweat and Tears, Deodato, Chicago, Tijuana Brass és hasonló együttesek zenéjét játszották. A zenekar megszűnése után Winkelmayer Németországban élt, zeneiskolát alapított. A Moiras Kiadó lemezén jazzes és jazzrockos oldalukról iskaphat ízelítőt a hallgató.(A szerző.)

Kovács László megemlítette a kiadványok közül az Omegának a Collectiv Art Recordsszal közösen kiadott Ten Thousand Paces című nagylemezét 1968–70-i,elfelejtett felvételekkel, valamint a Kex és a Scampolo lemezét.

– Korlátozott példányszámban jelennek meg lemezeik. Rentábilis-e viszonylag szűk érdeklődői kör számára publikálni?

– Általában 300 példányban készülnek a korongok, gazdaságosságról tehát aligha beszélhetün. A keresletnek ez felel meg, ennyi a gyártási minimum a legtöbb gyárban. A kevésbé eladható kiadványokat a népszerűbbek „tartják el”.

– Régi előadók, régi zenei anyag mellett hogyan szavatolható a jó minőség?

– A dokumentatív felvételeknél a hallgató is megbocsátóbb a technikai hibákkalszemben. Lehetőségeink szerint természetesen mindent megteszünk a zenék technikai feljavításáért

– Mik a terveik a közeli jövőre?

– Babonából nem szeretnék pontos terveket említeni, a munkát mindenesetre folytatjuk…