Miként próbálja manipulálni Oroszország és Kína az Európai Unió politikáját? Ezzel a címmel közöl cikket az osztrák Der Standard. A lap a Political Capital magyar elemző műhely egyik partnereként részt vett abban a vizsgálatban, amely az európai parlamenti képviselők szavazási gyakorlatára irányult az autoriter rezsimekkel kapcsolatban.
„Figyelemre méltó kongresszusok homályos résztvevőkkel egyfelől, milliárdokat szétosztó nagy államfői események másfelől – a módszerek, amelyekkel Oroszország és Kína befolyásolni igyekszik az európai politikát, erősen különböznek, de a céljuk közös: az európai összetartás gyengítése, geopolitikai térnyerés érdekében” – írja az osztrák lap.
Az említett EP-képviselői magatartás-elemző vizsgálat azzal az eredménnyel járt, hogy elsősorban szociáldemokraták, konzervatívok és liberálisok alkotják azt az integrációpártinak nevezett széles szövetséget, amely fellép az orosz és kínai demokráciaellenes tendenciákkal szemben. Ezek a frakciók elvből az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának a megerősítéséért küzdenek. A jobb- és a balszélen ez másként van, de az egyes pártok között látványos eltérések mutatkoznak. A lengyel kormánypárt, a PiS például élesen oroszellenes, ugyanakkor nem akar összeurópai külpolitikát. A Liga, illetve az Olasz Testvérek elnevezésű szélsőjobboldali párt ezzel szemben elítéli Kínát, miközben lényegesen oroszbarátabb irányvonalat követ. Aztán ott van az állítólagos pacifisták blokkja: ide sorolhatjuk az Osztrák Szabadságpártot vagy a balos görög Szirizát. Ezek részben együtt szavaznak a főáramlattal, de gyakran utalnak arra, hogy az Egyesült Államok és a NATO az autoriter államokhoz hasonló magatartást tanúsít. Nem támogatja az autoriter rezsimek elleni harcot például a német AfD és a francia Nemzeti Tömörülés sem.
A Der Standard kitér arra, hogy az oroszok által rendezett kongresszusokon szélsőjobboldaliak és régivágású kommunisták érdekes elegye vesz részt. A kínaiak vonatkozásában a közép- és kelet-európai befektetések előmozdítását szolgáló, úgynevezett 16+1-es együttműködési formát tartják veszélyesnek.
Az osztrák lap a Political Capital ajánlásai közül kiemeli azt, hogy a közös uniós kül- és biztonságpolitika alakításakor fel kellene hagyni az egyöntetűség megkövetelésével, és helyette a minősített többség alapján kellene döntéseket hozni. Az elgondolások közt szerepel az is, hogy az egyes külpolitikai lépésekkel kapcsolatos fenntartásokat megfogalmazó tagállamokat a nemleges szavazat leadása helyett inkább a tartózkodás felé mozdítsák.
„Közép-Európa fontos szerepet játszhatna az EU-ra gyakorolt autoriter befolyás elleni harcban, ha a nyugati tagállamok erőteljesebben lépnének fel a korrupcióval és az antidemokratikus tendenciákkal szemben” – hangsúlyozza a Der Standard.
A Politico című amerikai portál európai kiadása arról közöl cikket, hogy Armin Laschet Európa vezetője kíván lenni, de nem mindenki gondolja úgy, hogy erre felkészült lenne.
A 60 éves Laschet német kereszténydemokrata politikus, a CDU és a bajor CSU közös kancellárjelöltje a szeptember 26-i Bundestag-választásokon. Ő az éllovasa a 16 év kancellárság után az aktív politizálástól visszavonuló Angela Merkel utódlásáért folyó versenynek. Bár rendelkezik uniós tapasztalattal, hiszen európai parlamenti képviselőként is ténykedett – bírálók szerint híján van bizonyos elengedhetetlen képességeknek. Kérdéses, hogy sorsdöntő helyzetben mit mutatna, hiszen EP-képviselői teljesítménye halvány volt, és mismásoló kijelentéseket tett olyan létfontosságú aktuális ügyekben, mint a jogállamiság lengyel- és magyarországi helyzete, illetve a Kínához való viszony – ismerteti a Politico azokat a véleményeket, amelyek azt tükrözik, hogy Laschetben nincs meg az, ami előre lendítheti az uniót.
„Az a meglátásom, hogy Laschet erős támogatója Európának, de főként annak, amilyen Európa most. Szerintem azonban, ha meg akarjuk őrizni Európát, akkor fejleszteni kell, mert az a benyomásom, hogy a jelenlegi állapota nem túl szilárd” – nyilatkozott Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő az amerikai portálnak.
A Politico emlékeztet arra: Brüsszelben megütközést keltett, hogy Laschet azt javasolta, nyújtsanak olajágat Magyar- és Lengyelországnak a demokratikus visszaesés ellenére, mondván, az EU-nak több megértést kellene tanúsítania ezen országok, illetve történelmük iránt. Bírálók azt mondják, az EU már éveket töltött eredménytelen közvetítési próbálkozásokkal, miközben Magyarország bevezette az ellentmondásos LMBTQ-törvényt, a lengyel alkotmánybíróság pedig nyíltan tagadja az Európai Bíróság elsőbbségét – írja a Politico.
A portál szerint Laschet, Németország ipari hajtóerejének, Észak-Rajna-Vesztfáliának a tartományi miniszterelnökeként Kína irányában is galambszívűnek mutatkozott, az ottani emberi jogokkal kapcsolatos, illetve Peking tisztességtelen gazdasági versenygyakorlata okozta feszültségek növekedése ellenére.
Noah Barkint, a Német Marshall Alap elnevezésű amerikai elemző műhely vezető kutatóját idézve a Politico ezt írja: drámaian változik a geopolitikai környezet, ami nagy hatással van Németországra és Európára, ám Armin Laschet üzenete a német választóknak az, hogy semmit nem kell megváltoztatni.