Az a közös bennük, hogy szerintük rothadt a fennálló világrend és véget kell neki vetni. Európában ezek a körök az unió felszámolásán dolgoznak, illetve nem kérnek a nyugati közösség közös értékeiből és érdekeiből. Szinte valamennyien oroszbarátok, mert hogy Moszkva igyekszik aláásni a jelenlegi nemzetközi rendszert. Azt a rendszert, amely 1945 után tiszteletben tartotta a nemzeti szuverenitást, segítette a virágzó világkereskedelmet és bátorította az emberi és szabadságjogokat. Ily módon pedig a leghosszabb békeidőszakot eredményezte a nagyhatalmak között, megfejelve az általános gazdasági fellendüléssel, Európa újjászületésével, több száz millió nincstelen anyagi helyzetének javításával, a szabadság elterjedésével. Nincs ok arra, hogy megsemmisítsék az emberi történelem legbékésebb és legtermelékenyebb nemzetközi rendjét.

A Financial Times szerint Orbán Viktor a külföldi befektetőket célozta meg, amikor meghirdette a legalacsonyabb vállalati adót az unión belül. A jövő évtől érvényes 9% jóval kedvezőbb, mint a 2. helyezett Írország 12,5%-a, és azt jelzi, hogy megindult az adóverseny a tagállamok között. Közgazdászok úgy vélik, a magyar döntés főleg a hazai közepes méretű társaságoknak, illetve azoknak a külföldi cégeknek kedvez, amelyeknek a bevétele meghaladja az évi kétmillió eurót. A multik, azon belül főleg a német autógyárak számára – állami támogatások és kedvezmények formájában – már eddig is jócskán lenyomták az adót.

Békés Gábor a Közgazdasági Intézettől azt mondja, a lépés – minden európai erőfeszítés ellenére – a nagyobb cégek adóoptimalizálását befolyásolja majd, nem pedig a tényleges üzleti tevékenységüket. Ám várható, hogy a nyugati riválisok panaszt tesznek tisztességtelen adóverseny címén. Merthogy a keleti országok egy csomó támogatást kapnak az EU-n keresztül, ám ezt úgy viszonozzák, hogy alacsonyabb adókkal elcsábítják a vállalkozásokat.  

Lengyelország úgy látja, hogy az unió minden ellenkezése dacára nyerésre áll az Alkotmánybíróság ellenőrzéséért vívott csatában – olvasható a Financial Timesban. A jobboldali-nacionalista kormányt felbátorította a Brexit, illetve Trump sikere, ezért úgy gondolja, hogy ki tudja cselezni a Bizottságot abban az ügyben, amely egyben mutatja, hogy vannak gyenge pontjai az EU-nak a demokratikus normák kikényszerítése kapcsán.

Brüsszel ereje a tagállamok támogatásától függ, ám Magyarország megtorpedózna minden szankciót, Németország és más nagy államok viszont attól félnek, hogy ha közbeavatkoznak, csak rontják a viszonyt Varsóval. Juncker már jelezte is, hogy nem lenne sok értelmük a megtorló intézkedéseknek. Ily módon a lengyel vezetés éppen egy hónap múlva alighanem kinevezheti a saját jelöltjeit az alkotmánybíróságba.

Kaczynskiék ugyanakkor azzal vádolják a bizottságot, hogy az túlmegy a jogkörén és lábbal tapossa az ország szuverenitását. A másik oldal ezzel szemben attól fél, hogy a lengyelek lekoppintják az Orbán-féle illeberális demokráciát.

A The Economist arra figyelmezteti Trumpot, hogy még nem késő, lépjen vissza a veszélyes és dühödt nacionalizmustól, mert ha nem, az súlyos következményekkel jár mind az Egyesült Államok, mind a világ számára. Ezért vissza kellene térnie a korábbi amerikai elnökök felvilágosult hazafiságához. E pillanatban ugyanis az USA, akárcsak az oroszok, a kínaiak és a törökök a sovinizmus bűvöletébe került.

Nagyon kockázatos, hogy a Trump a külpolitikát nulla összegű játszmának tekinti, amelyben a versengenek egymással a világméretű és a nemzeti érdekek. A nacionalizmus roppant síkos fogalom, ezért a politikusok könnyen manipulálják. Polgári változata kötődik az olyan, egyetemes értékekhez, mint a szabadság és egyenlőség.

Az etnikai nacionalizmus ezzel szemben agresszív és nosztalgikus, a fajjal vagy a történelemmel csábít és el akarja különíteni a nemzetet. A 20. században két világháborúhoz vezetett.

Az unió hiába remélte, hogy meghaladja a nemzetek vetélkedését. A britek kilépnek, Magyarországon és Lengyelországban idegengyűlölő ultra-nacionalisták kezébe csúszott át a hatalom. Ha a franciák is kiválnak, vége az EU-nak. Ha viszont Amerika kivonul a nemzetközi színtérről, akkor a kis államok számára mindenütt keményebb és instabilabb lesz a világ.

Megfeneklettek a magyar kormány próbálkozásai, hogy eladja a Budapest Bankot, így kétséges, hogy a hatalom meg tudja-e tartani 2015-ben tett ígéretét, nevezetesen: 3 éven belül megválik a pénzintézet többségi tulajdonától – tudósít a Reuters.

Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor 2010 után erősen megcsapolta a bankok jövedelmét, de azután tavaly belement abba, hogy új alapokra helyezzék a kapcsolatokat a pénzügyi ágazattal, miután a szűkös hitelezés folytán erősen megcsappantak a beruházások.

Bennfentes források szerint a Budapest Bank ügyében a miniszterelnök kifut az időből, mert jönnek a választások, és még azt sem tudni, miként képzeli el a 9. legnagyobb bank privatizálását. Mindenesetre a mai piaci viszonyok közepette pokoli nehéz lesz, ha legalább annyit akar kapni érte, mint amennyiért vette.