Eszter Moszkvában figyelt, látott és szorglmasan jegyzetelt, mígnem papírra vetett betűi kész könyvvé álltak össze. Nem hagyományos, turistáknak szánt kötet született, nem fog benne az olvasó fontosnak vélt helyi látványosságokról, vagy a nagy uralkodók csatáiról olvasni, és nem fog hosszú listákat találni kötelezően meglátogatandó helyekről és éttermekről sem. Cserébe a lapokról kiderül, hogy az oroszoknak az ittas állapotra nyolc kifejezése van, amelyet nem árt megkülönböztetni és helyesen használni a moszkvai mindennapokban. Ha a világ egyik legdrágább városában olcsón akarunk jót enni, ne húst és kenyeret válasszunk a piacon, hanem halat és gránátalmát. A „közel lakom a metróhoz” Moszkvában azt jelenti, hogy az kevesebb mint fél óra gyaloglásra
található, ennek ellenére az orosz nők ragaszkodnak a magas sarkú cipő viseletéhez.
A fiatal író A-tól Z-ig szócikkek formájában kalauzol minket, szemlélete szerint kortársai számára máshol vannak a fókuszpontok egy város térképén, mint a családi nyaraláson részt vevőknek, így kaphatott helyet az L betűnél „Lucian, a lassú spanyol fiú” is a könyvben.
Eszter nem csupán moszkvai túráján volt aktív, hanem a nyitottságáról is ismert mobilmárka, a djuice közösségi oldalán is, ahol egy hozzászólása révén figyeltek fel a lány bevállalós kezdeményezésére. Rövid párbeszéd után megtalálták a közös hangot, a közös célt: Eszter is teret kap február 10-én este az U26 Clubshopban első, saját kiadású könyvének nyilvános bemutatójához. Dedikálásra is edzett kezével mindenkit szeretettel vár.Kedvcsináló szócikkek a könyvből:
Másnaposság: az oroszoknak nyolc szavuk van a ~ra. Бодун, ha előző nap ittak, mint a gödény, дурник, ha ettől másnap depresszióba esnek, дурняк, ha mindezt ingyen, vagy nagyon olcsón tették, насрать, ha leitatták őket, отход, ha ég a hasuk, отходняк, ha bánatukban ittak, például temetésen vagy legénybúcsún, перепел, ha estek ki részletek, перепелиная / причья болезнь, ha belebetegszenek és труба, ha a delikvensnek mar lőttek. Metró: a moszkvai metróhálózat nagy és bonyolult, de még mindig a legjobb mód arra, hogy A-ból B-be eljussunk. A megállók között olyan laza öt percet megy, a legkisebb távolság is négy-öt itthoni megállónak felel meg. A ~ban könnyű eltévedni. Mindenhol minimum két kijárat van, ahol három vonal találkozik, ott hat. A kereszteződéseken is külön nevük van a megállóknak, színek és az irányjelző táblák pedig esetenként fordítva kiplakátolva. A moszkvai ~val közlekedni csak megtanulni lehet, térkép szerint eligazodni elsőre szinte lehetetlen.
Moszkva Pláza: persze mindenkit érdekel, hogy honnan öltözködik egy igazi orosz gyevuska, mert a külföldi csinálhat magával bármit, ha nincsen a vérében, mindig is szakadt turistának fog kinézni Moszkvában. A ~t úgy kell elképzelni, mint a józsefvárosi kínai piacot, csak lefedve. Egymással szemben a hamisított Gucci, és az arab bugyiárus a nagy kockás táskáin ücsörögve. Zöld linóleum, műanyag lambéria, neonfény, és nem szabad fényképezni. A ~ban, mint nagyjából mindenhol Oroszországban, mindennek mozgó ára van. Ott alkudtak mellettem a bundára. A kedvencem az a koma volt, aki négy pár cipővel nyitott üzletet. Kirakta őket mutatóba a bolt elé, és ha megtetszett valamelyik, akkor tudott adni 30-tól 52-es méretig vagy húszat. Hát most kell cipő, vagy nem?
Lenin: hihetetlen, hogy ~ több mint nyolcvan éve halott, de még mindig olyan személyi kultusz lengi körül, aminek
fényét semmi nem törheti meg. Nagyjából az összes központi helyen található egy minimum tízméteres ~szobor,
van ~ről elnevezett metrómegálló, könyvtár, múzeum, tér, sugárút, kórház, de még bevásárlóközpont is akad. Van
itt meg ez a mizéria a mauzóleummal kapcsolatban: naponta több ezren járulnak a Vezér elé, van, aki
kíváncsiságból, van, aki kitüntetésekkel teleaggatva kegyeletét rója le, van, aki azért mert Moszkvában muszáj
megnézni a mauzóleumot, és van, aki azért, mert végre egy látványosság, ami ingyen van. Viszont nyitott a kérdés,
vajon tényleg ő van-e ott még mindig? Állítólag mindenféle korszerű vegyszernek köszönhetően tudják ilyen jó
állapotban megtartani a testet, de ha így van, akkor szegény lassan olyan, mit azok a szeretetkalácsok, amikből
mindig megtartanak egy kis darabot, és azt belesütve az újba adják tovább egymásnak a barátnők. Pont a
mauzóleum előtti sorban találkoztam egy holland üzletemberrel, aki nagyjából félévente átutazik Moszkván, és mivel
másra nem nagyon van ideje, hát minden alkalommal megnézi Lenint. Több mint harmincszor járt már a
mauzóleumban. Szerinte ~ a pár évvel ezelőtti renoválás óta szebb, mint új korában.
