Egyhangúlag foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége: a Magyar Természettudományi Múzeumnak Budapesten kellene maradnia. Az Elnökség ugyanakkor támogatta korszerű vidéki tudományos kiállítások létrehozásának szándékát.
Legutóbbi ülésén az MTA Elnöksége (az Akadémia legfőbb döntéshozó szerve két közgyűlés között) súlyos aggályát fejezte ki a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről elköltöztetésének szándékával kapcsolatban, megerősítvén az elmúlt két évben hangoztatott szakmai érveit. Ezek közül a legfontosabbak:
• A gyűjtemény többszöri költöztetése nemzetközi tapasztalatok alapján tetemes károsodással jár.
• A elköltöztetés a központi fekvésű fővárosból a mostaninál nehezebben megközelíthetővé teszi a múzeumot például a középiskolás és egyetemi diákok, turisták legnagyobb része számára, a látogatottság nagyságrenddel fog csökkenni.
• A múzeumban működő és a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei nehezednek, illetve részben ellehetetlenülnek.
Az Akadémia Elnöksége arra kéri a döntéshozókat, hogy halasszák el a költöztetés végrehajtását, és vizsgálják felül a döntést. Az Elnökség tagjai erről egyhangúlag szavaztak. Az Elnökség ugyanakkor támogatta korszerű vidéki tudományos kiállítások létrehozásának szándékát.
Két éve érvel az Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia a múlt két évben közgyűlési határozatban, tudományos osztályainak állásfoglalásaiban, a közgyűjteményt fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének írt elnöki levélben egyaránt érvelt a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről elköltöztetése ellen, és folyamatosan figyelemmel kísérte a múzeum elhelyezésével kapcsolatos fejleményeket. Először a több budapesti épületben működő múzeum Növénytára sodródott nehéz helyzetbe a Tündérpalota néven ismert népligeti épület felújítása kapcsán. Most a Ludovika épületegyüttesében található részlegekkel és a kiállításokkal együtt az egész múzeum vidékre telepítésének szándéka veszélyezteti a gyűjteményeket és a tudományos tevékenységet.
Közgyűlési határozat
Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés határozatban foglalt állást 2018 májusában a Természettudományi Múzeum Növénytárában, a Tündérpalota épületben található gyűjtemény helyzetének megnyugtató rendezése mellett. A határozatban a Közgyűlés felkérte a Természettudományi Múzeum fenntartásában illetékes minisztériumot az MTA, a múzeum, a fenntartó minisztérium és más érintett intézmények felelős képviselőiből álló bizottság felállítására, amelynek feladata a Természettudományi Múzeum körül kialakult helyzet tisztázása, megnyugtató megoldások kialakítása.
Az MTA Közgyűlése egyúttal felkérte a múzeumot fenntartó minisztériumot, hogy amíg a teljes Természettudományi Múzeum elhelyezése múltjához, fontosságához és nemzetközi hírnevéhez méltó módon meg nem oldódik, az ott elhelyezett gyűjtemények maradjanak eredeti helyükön.
Az Akadémia több tudományos osztálya külön állásfoglalásban (itt olvasható például az MTA Földtudományok Osztálya állásfoglalása és az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása) is kifejtette a múzeum költöztetése ellen szóló érveket.
Tavaly március 4-én Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben tájékoztatta a tudományos osztályok állásfoglalásáról Kásler Miklóst, az EMMI miniszterét. Az elnök egyúttal felajánlotta az MTA tudományos osztályainak segítségét az EMMI számára: egy közös bizottságban fogalmazzanak meg javaslatot a múzeum elhelyezésére, valamint a minden érintett számára megnyugtató, végleges megoldás mielőbbi kidolgozására.
Válaszában Kásler Miklós 2019. április 4-én köszönetet mondott Lovász Lászlónak az akadémiai állásfoglalásért, és közölte, hogy az MTM költözéséről még nem született döntés. Jelezte, hogy a múzeum vidéki elhelyezésének lehetőségével és a megvalósítás feltétel-rendszerével kapcsolatos vizsgálatban a Magyar Természettudományi Múzeum is részt vesz, szakmai szempontú érdekérvényesítésükre lehetőség van. Nem tudható azonban, hogy az írásban a múzeum vezetése, munkatársai és az érintett szakmai szervezetek, így az MTA számára sem ismertetett 2019. decemberi kormányhatározat megszületése előtt ténylegesen milyen döntés-előkészítési folyamat zajlott, valóban megtörtént-e a szakmai közösség által hangoztatott aggályok mérlegelése.
A Magyar Természettudományi Múzeum gróf Széchényi Ferencet tekinti alapítójának. Ő volt az Akadémiát megalapító gróf Széchenyi István édesapja. Széchényi Ferenc nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítása is, hiszen 1802-i adományával ő rakta le mindhárom nemzeti közgyűjteményünk alapjait. Miután másfél évtizedig tudatosan gyarapította könyvtárát, immár érdemesnek találta arra, hogy a nemzetnek felajánlja, és ezzel megvesse „egy közmívelődési tudományos központ, egy nemzeti könyvtár” alapjait. Feleségének ásványgyűjteménye pedig a természettudományi részleget alapozta meg a könyvtárból lassan kialakuló Nemzeti Múzeumban. A Magyar Természettudományi Múzeum később a Nemzeti Múzeumból vált ki, az 1949-i múzeumi törvény nyilvánította önálló intézménnyé.
Az alapító okiratban egyébként rendelkezik az alapító a Nemzeti Múzeum elhelyezéséről is. Eszerint: „Ámbár az országnak e Múzeuma számára legalkalmasabb hely maga a pesti Királyi Könyvtár épülete, mégis ezek a gyűjtemények, amelyeket a hazának szentelek, azokkal, amelyek a Kir. Egyetem Könyvtárában ténylegesen léteznek, soha ne kevertessenek össze s ne egyesíttessenek hogy így, ha a tudomány egyetemet Pestről valamely más helyre áttenni határoznék el, ez az Országos Múzeum mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja.”