A fellendüléssel kialakuló munkaerőkereslet-növekedés, illetve a főiskolák, egyetemek diplomásmunkaerő-kibocsátása, a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás következtében mind tágabbra nyíló olló új kihívások elé állítja a vállalatok személyzeti és munkaügyi munkatársait. A szakemberek a megoldásról: egyrészt elengedhetetlennek tartják a közösségi média sokkal tudatosabb alkalmazását, másrészt megkerülhetetlennek tekintik az eddiginél rendszeresebb, hosszú távú munkáltatói márkaépítést.

„A cégeknek együtt kell élniük avval, hogy a fiatalok számára a közösségi média az első számú tájékozódási pont. Innen szereznek információt a barátaikról, ötleteket a programjaikhoz, ott hallanak a kezdeményezésekről és kapják a lehetséges állásötleteket – mondta Hadi László, a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandJob ügyvezető igazgatója. – Ma már nem elég, ha valaki egyetlen hirdetésben, egyetlen alkalommal találkozik az ajánlattal. Különböző időszakokban, több irányból kell megszólítani a célközönséget. Ráadásul hiába érjük el a jelöltet, ha a cég neve nem sokat mond neki vagy ráadásul nem is rokonszenves. A legjobb jelölteket többen is bombázzák ajánlataikkal, ilyenkor különösen fontos, hogy a jelölt fejében milyen kép is él a cégről.”

A világ vezető munkáltatói márkaügynöksége, a TMP Worldwide tavaly készített felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban a 30 évesnél fiatalabbaknak több mint fele reggel, még felkelés előtt megnézi a közösségi oldalait, a munkát keresők 27%-a pedig még a reggeli kikászálódás előtt ránéz a legfrissebb állásajánlatokra. E szerint a kutatás szerint a facebook-használók csaknem negyede naponta négyszer-ötször megtekinti a saját oldalát.

Tóth Ákos, a BrandJob vezető tanácsadója: „A TMP Worldwide tagjaként közvetlenül is értesülünk a nemzetközi irányzatokról. Ha nálunk pontosan nem is ugyanezek az arányok, de a közösségi média itthon is megkerülhetetlen: a közösségi csatornákon ugyanis bármikor el lehet érni a célcsoport tagjait. Viszont hiába hirdet egy-egy cég a facebookon, a LinkedIn-en vagy a twitteren, ha az üzenetátadás módja nem elég személyes és nem szólítja meg a lehetséges jelölteket. A szöveges álláshirdetéseket alig tized annyian nézik meg, mint a szórakoztatóan tájékoztató, tartalmas üzeneteket.”

A közösségi média hosszú távon sem helyettesítheti a személyzeti tanácsadók tudását. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a fiatalok képesek szakavatottan elkészíteni a szakmai önéletrajzukat, ekként már az előszűréshez, a jelöltek tudásának valós felméréséhez szakértői tudásra van szükség. A kiválasztáskor a személyzetisek a jelölttel folytatott beszélgetéskor deríthetik ki: ő-e a legmegfelelőbb az adott pozícióra.

A munkáltatói márkaépítés első kezdeményezéseként ismeri a szakma azt a magazint, amelyet az amerikai John Deere 1895-ben készíttetett farmereknek szóló saját magazint készített, a francia Michelin pedig 1900-ban jelentette meg az első Michelin útbaigazítót. A sikeres munkáltatói márkaépítés középpontjában azóta is olyan vonzó vállalatkép áll, amelyről a jelölt jó szívvel el tudja dönteni: ott érdemes munkát vállalnia.