Gyógynövényekről másként szólt Rozán Eszter szombathelyi írónő és fitoterapeuta a Vas megyei TIT Hölgyklub vendégeként a szép számú hallgatóságának. Hangoztatta:

Elterjedt vélemény, hogy a gyógynövények sok mindenre jók, bármennyit fogyasztunk belőlük, nincs káros mellékhatásuk, de ez nem mindig igaz. A gyógynövénygyógyásznak egészen más a véleménye. Máig él a köztudatban, hogy ami természetes az csak jó lehet, és ami mesterséges az rossz.

Rozán Eszter, az előadó.

Számos olyan növénnyel találkozhatunk sétánk során erdőben, mezőn, vagy éppen a saját kertünkben, amelyről talán nem is gondoljuk, hogy elfogyasztása súlyos következményekhez, mi több, tragédiához vezethet. Rozán Eszter előadása sokféle mérgező hatású növényről is szólt, köztük olyanokról, amelyek nyersen fogyasztva mérgezőek – különösen a bogyósok – ám megérve, vagy főzés közben a mérgező anyagok lebomlanak, megsemmisülnek. Vannak viszont olyan gyógynövények, amelyeket sem éretlenül, sem érett állapotban de még főzve sem szabad fogyasztani – figyelmeztetett a gyógynövény-szakértő.

Atropa bella donna; a kép forrása Monaco Nature Encyclopedia; foto: Giuseppe Mazza.

Vetített képes előadását a sokak által ismert „beszédes nevű” növénnyel kezdte: szépasszony füve. Nadragulyaként is emlegetik, tudományos neve: Atropa bella-donna. Amilyen szép a neve, olyan veszedelmes, mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. A hölgyklubtagok megtudhatták (ha eddig nem tudták is), hogy a nadragulya atropinja ellazítja a szem izmait, és kitágítja a pupillát. A középkor szép hölgyei úgy gondolták, hogy akkor vonzóak, ha tág a pupillájuk és így könnyen el tudják csábítani a férfiakat. Csakhogy sok esetben halállal végződött a pupillatágítás.

A nadragulyának mágikus erőt is tulajdonítottak, túladagolva őrjöngésig fokozódó izgalmi állapotot, látási és hallási érzékcsalódásokat okozhat: a magyar népi hitvilág természetfeletti lénye, a boszorkányok fogyasztották is, ha szertartásra, boszorkányszombatra összejöttek, ilyenkor úgy érezték, hogy repülnek és hittek abban, hogy seprűnyélen lovagolnak…

Rozán Eszter érdekes történettel színesítette előadását, amikor a zellerfélék családjába tartozó foltos bürökről ( Conium maculatum) beszélt a klubtagoknak: ennek a növénynek minden része mérgező, a szervezetbe jutva bénulásos halált okoz. A hazánkban is őshonos növénynek szép, ernyős virága van és hasonlít a sárgarépához. Az ókorban kivégző eszközként használták: Szókratész ókori görög filozófust is bürökteával ölték meg. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka: beszélgetve tanított, az utcákon sétálva hirdette a demokráciát, felemelte hangját az akkori vallási tanok ellen. Csakhogy ellenfelei megvádolták, hogy megrontja az ifjúságot, ezért halálra ítélték. Választhatott, vagy visszavonja tanait vagy meghal: maga itta ki a bürök főzetével telt méregpoharat, meghalt a meggyőződéséért.

Kannabisz; a kép forrása: www.britannica.com

Az előadó részletesen szólt a világszerte ismert kenderfélékhez tartozó kannabiszról, amellyel kapcsolatosan eltérőek a vélemények. Sok országban használják illegális drogként, gyógynövényként, gyógyszer-alapanyagként, és vannak helyek, ahol legális élvezeti szerként vagy vallási szertartások részeként is alkalmazzák. Egyes vélemények szerint használata azonnal függőséget okoz, mások szerint drogkapu, ám vannak, akik úgy tartják, hogy sokkal ártatlanabb szer, mint az alkohol. Az viszont tény, hogy a kemoterápiás kezelések esetén csökkenti a hányingert, és az izomfeszültségekre, a fájdalmakra is nagyon jó, valamint étvágygerjesztőként is hasznos.

Kasvirág; a kép forrása: es.123rf_com

Az érdeklődő közönség azt is megtudhatta, hogy 2020. év gyógynövénye a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea): az Észak-Amerikában őshonos, népszerű gyógynövényt Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik. A friss növényből nyert présnedvet gyenge hőkezelés után felső légúti megbetegedések, influenza megelőzésére, allergiás panaszok enyhítésére javasolják. A növényből készült kenőcs nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére kiváló készítmény. Rozán Eszter előadása végén felhívta hallgatósága figyelmét, hogy a gyógynövények hatóanyagai interakcióba léphetnek a gyógyszerrel, amit éppen szedünk. Ha a gyógyszerrel azonos hatóanyagot tartalmaz, akkor túladagolás léphet fel, ellenkező esetben pedig rontja a gyógyhatást.

Az előadó fitoterapeuta javasolta, hogy mielőtt bárki is gyógynövénykúrába kezdene, ellenőrizze a gyógyszerek hatóanyagait, elkerülhetők a nem kívánatos egészségügyi problémák.