Startup vállalkozásról általában akkor beszélhetünk, amikor egy kezdő vállalkozás olyan újszerű, újító szellemi tőkével vagy technológiával rendelkezik, amely kiugró fejlődési potenciált rejt magában. Még szűkebb értelemben: amikor egy tulajdonosi kör először dönt cégalapítás mellett, és olyan vállalkozásba fog, amelyik nagy növekedési képességénél fogva felkelti a befektetők figyelmét.

Annak megítélése azonban, hogy a cég fejlődőképessége mekkora, nem egyszerű feladat. Több évnyi cégadatot elemezve viszont már kiszámítható, hogy e cégeknek mekkora hányada vált eredményei alapján gazdasági tényezővé, illetve hány jutott el odáig, hogy ha elsőre eredményt nem is, de külföldi befektetőt vagy számottevő tőkeemelést fel tud mutatni.

Az utóbbi néhány évben számos sikertörténetet lehetett hallani hazai és nemzetközi startup-vállalkozásokról; a többi között ez is erősítette az arányaiban amúgy is magas cégalapítási kedvet. „A cégalapításoknak csak a harmada köthető olyan újdonsült tulajdonosokhoz, akik életükben először kezdenek vállalkozásba. Tehát az igazi kezdő vállalkozók aránya rendkívül alacsony, s ez az egészségtelen hazai cégstruktúra újabb bizonyítéka” – mondjaTóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

A statisztikák szerint, sajnos, ezeknek a cégeknek csak a töredékéből lesz említésre méltó vállalat Magyarországon, a nemzetközi színtéren pedig még kedvezőtlenebb a helyzet. Az újdonsült tulajdonosoknak még egy százaléka sem büszkélkedhet azzal, hogy cégének árbevétele három éven belül meghaladta a nemzetközi mikrovállalkozás-kategóriát, a közép- és nagyvállalatok aránya pedig már gyakorlatilag nem is mérhető.

A friss tulajdonosok cégeinek csak fele számolt be értékesítési forgalomról három év után, de ezen beszámolók 60 százalékában az árbevétel a 10 millió forintot sem éri el, 100 millió forint feletti bevétellel pedig már csak az összes vizsgált cég 2 százaléka rendelkezik.

„A rendkívül rossz arányok, sajnos, azt sugallják, hogy a kezdő vállalkozások is csak a hazai cégstruktúra elaprózottságát és fluktuációját növelik” – mondja az Opten ügyvezetője.

Valamivel jobb a helyzet, ha nem árbevétel szerint vizsgáljuk a cégeket, hanem tőkevonzó képességüket tekintjük a startuppá válás kritériumának. Ha azt nézzük, hogy a társaságok hajtottak-e végre legalább ötmillió forintos tőkeemelést, vagy tulajdonosai között van-e külföldi cég vagy magánszemély, azt tapasztaljuk, hogy a kezdő cégek 3,5 százalékánál történt ilyen pozitív változás a cég működésének első három évében” – mondja Tóth Tamás.

Ágazati szempontból sem kecsegtető a helyzet, a startup cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció, amit jól kiaknázva növekedési pályára állhatnának. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy jellemzően az innovatív szellemi tőkére építő vállalkozások lehetnek sikeresek. Az utóbbi években többségében az informatika, az info-kommunikáció és a tudományos tevékenységben újat alkotó vállalatok lehettek sikeresek. A hazai adatokat vizsgálva azonban az látszik, hogy ezekben az ágazatokban – az ott működő összes cég számához képest mérten – rendkívül alacsony a startupok aránya.

„Magyarországon főleg a kereskedelemben és a logisztikában magas a friss cégtulajdonosok aránya, ami akár kedvező is lehet ezekre a szektorokra nézve, csakhogy ezekben az ágazatokban az innovatív megoldásoknak és a paradigmaváltásnak kicsi a valószínűsége – mondja az Opten igazgatója.