Nálunk is jelen van a terrorista szélsőjobb

Egy európai szélsőjobboldali hálózat német csoportja Lengyelországban hozott létre alapítványt, hogy eltitkolhassa a német hatóságok elől, kiktől kap pénzügyi támogatást – derítette ki a Politico című amerikai portál európai kiadása.

Az „identitás generációról” van szó, amely eredetileg 2012-ben Franciaországban jött létre, mégpedig egy deklaráltan hadüzenetnek szánt nyilatkozattal, amely úgymond a rasszok egymás mellett élése és erőltetett keveredése ellen hirdetett harcot. A mozgalom szélsőséges bevándorlásellenes ideológiát terjeszt, és jelszavai bizonyítottan hatással voltak arra a terroristára, aki tavaly márciusban az új-zélandi Christchurchben egy mecsetben követett el vérengzést, valamint arra, aki az idén a németországi Hanauban egy vízipipabárban gyilkolt. A két merényletnek összesen 61 halálos áldozata volt.

Az identitárius mozgalom Franciaország mellett megvetette a lábát Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Magyarországon (!!!), a Cseh Köztársaságban és Dániában – írja a Politico. A mozgalmat a német és az osztrák hatóságok hivatalosan is szélsőségesnek minősítették, és pénzügyi korlátozásokkal sújtották. A Politico azonban kinyomozta, hogy a német részleg – amelynek a Twitter-fiókja Identitäre Bewegung név alatt fut, és 29 ezer követője van, nem messze a német határtól, Szczecin lengyel kikötővárosbeli székhellyel alapítványt hozott létre, és ez menedéket nyújt számára a német hivatalos szervek vizsgálataival szemben. Amikor az oknyomozó újságírók fel akarták keresni az alapítvány irodáját, senki sem nyitott ajtót, mozgásnak semmi nyomát nem találták.

Mától Németország nem csupán az Európai Unió soros országelnökségi feladatait veszi át fél évre, hanem egy hónapra az ENSZ Biztonsági Tanácsában is a németek látják el az elnökséget. E két szerepkör időbeli egybeesése természetesen a puszta véletlen műve, és a soros elnökségekhez a nemzetközi testületekben nem is kötődnek olyan erős jogkörök, amelyek alapján azt várhatnánk, hogy a németek most majd kézbe veszik és megoldják Európa, illetve a világ összes baját. De már az is szép teljesítmény lesz, ha közülük néhányat közelebb tudnak tolni a megoldáshoz. A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung a rázós kérdések, vagy ahogy mondani szokták, forró krumplik közül eggyel foglalkozik kiemelten: azzal, hogy az új izraeli kormánykoalíció szintén ezt a szerdai napot, július 1-jét jelölte meg olyan lehetséges dátumként, amelytől fogva elképzelhető Ciszjordánia egyes területeinek a bekebelezése. A Jordán folyó nyugati partvidékéről – izraeli szóhasználat szerint Júdeáról és Szamáriáról – van szó, amelyet Izrael az 1967-i hatnapos háborúban foglalt el. Az elmúlt évtizedekben hullámzó, több-kevesebb – de inkább kevesebb – derűlátással fogalmaztak meg a különböző politikai főhadiszállásokon olyan terveket, hogy miként lehetne békét teremteni a Közel-Keleten, hogyan alakíthatók ki olyan keretek, amelyek a palesztinok számára is elfogadhatóak. E tervek gyakran az úgynevezett kétállami megoldás körül forogtak, vagyis azt tartalmazták, hogy Izrael, a zsidó állam mellett létre kell hozni a palesztin államot is – amelynek a területét a szóban forgó Ciszjordániának egy része, valamint a gázai övezet adhatná. A terület izraeli bekebelezése, annektálása azonban olyan egyoldalú lépés lenne, amellyel Izrael a maga részéről mintegy lezárná a vitát, és a terület feletti de facto uralmát saját jogrendszerén belül de jure főhatalommá nyilvánítaná. Ezzel csak az a probléma, hogy a nemzetközi porondon korántsem lenne egyöntetű az izraeli lépés jogszerűségének az elismerése.

Ezzel a bizonytalan helyzettel szembesül most a német biztonsági tanácsi elnökség, és a Süddeutsche Zeitung szerint Jeruzsálem annexiós döntése esetén Berlin könnyen válságmenedzseri kényszerhelyzetben találhatja magát. Mellesleg nem csupán a világszervezet New York-i palotájában, hanem az EU brüsszeli tanácstermeiben is, hiszen az unión belül sincs egységes megítélés a kérdésben. Heiko Maas német külügyminiszter a bajor lapnak azt mondta, a szövetségi kormány készül a közvetítői szerepre, mindkét színpadon. Ami az uniót illeti, ott a skandináv tagállamok járnak az élen az Izrael elleni éles reagálásra, akár szankció elrendelésére vonatkozó követelésekkel abban az esetben, a Izrael beváltja fenyegetését. Ausztria és Magyarország azonban – írja a Süddeutsche Zeitung – világossá tette hogy elutasít mindenfajta büntető intézkedést.

Eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában arra lehetne számítani, hogy a vétójoggal rendelkező Egyesült Államok venné védelmébe Izraelt. A német kormány nem lenne könnyű helyzetben sem Brüsszelben, sem New Yorkban, hiszen nem akarná megkérdőjelezni Izraelhez fűződő különleges barátságát, de a nemzetközi jognak ellentmondó annektálás fölött sem mehetne el szó nélkül.