Huszonhat óra alatt keltek el az osztrák főváros első, közösségi naperőművének a részvényei. A legkisebb befektethető összeg 475 euró volt, ami egy fél napelem ára, egy személy legföljebb tíz fotovoltaikus panelt vásárolhatott 9500 euró összértékben. A befektetők interneten vagy telefonon jelentkezhettek, a postán kiküldött csekk befizetésével pedig már meg is szerezték a részesedést az erőműben.
A naperőművet a Wien Energie létesíti és üzemelteti, a napelemeket pedig visszabérli a bécsiektől, akik ezért cserébe évi 3,1%-os hozamot kapnak. A berendezés élettartanmának lejárta – huszonöt év – után a cég visszavásárolja a paneleket, így a bécsiek a teljes befektetett összeget visszakapják. A szerződés minimum öt évre szól, de lehetőség van az idő előtti felbontására is.
A 2100 fotovoltaikus panelből álló, 500 kWp teljesítményű naperőművet az idén májusban helyezik üzembe Bécs 22. kerületében, Donaustadtban. Segítségével évi kétszáz háztartás juthat a napfényből kinyert zöldáramhoz.
Az osztrák főváros 2012-ben még további három ilyen erőmű létesítését tervezi, így már évi 6000 MWh villamos áramot állítanak majd elő napenergia segítségével, ami 2400 háztartás éves áramszükségletét fedezi. Bécs célja ugyanis, hogy 2030-ra az elektromos áram felét megújuló energiaforrásokból állítsák elő.
Az első közösségi naperőmű részvényeinek ilyen gyors kiárusítása „lenyűgöző bizonyítéka a bécsiek megújuló energiák iránti érdeklődésének” – magyarázza Maria Vassilakou zöldpárti polgármester-helyettes és városi tanácsnok. „Bécs városa a helyes utat választotta, amely által lehetővé teszi lakói számára, hogy személyesen is részt vállaljanak a főváros energiafordulatban” – teszi hozzá. A most létesülő közösségi naperőmű révén ugyanis azok is részt vehetnek a megújuló energiák hasznosításának kiépítésében, akiknek nincs saját családi házuk.
Azok pedig, akiknek van, a város on-line napenergiapotenciál-katasztere segítségével állapíthatják meg, hogy hova érdemes napelemet vagy napkollektort szereltetniük. A város térképébe ágyazott kataszter sötét, illetve világos narancssárga színnel jelöli azokat a tetőfelületeket, amelyek nagyon jól vagy jól hasznosíthatók a napenergia-előállításra. Az tulajdonosok ezután épületenként is megtudhatják, hogy a tetőnek melyik része a legalkalmasabb a napelem telepítésére, illetve hogy az adott tetőrésznek mekkora lenne a hozadéka kW-órában, ha villamos áram vagy hő termelésére használnák.
Az osztrák főváros tetőfelületeinek több mint a fele, 29 millió négyzetméternyi hasznosítható felület alkalmas a napenergia hasznosítására.
