Tudvalevő, hogy egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek 10–15%-át fordítják meleg víz előállítására, fűtésre viszont 60–70 százalékát. A rezsiköltségek egyértelműen a hőszigeteléssel csökkenthetők a legnagyobb arányban; a meleg víz előállítása vagy fűtéskiegészítés napkollektorokkal csak másodrendű. A szigetelés támogatására azért is lenne a mostaninál nagyobb szükség – vélik a Knauf Insulation szakértői, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékletű országokétól. Nálunk az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80–90 mm; a szomszédos Szlovákiában 100–120, Lengyelországban pedig 150 milliméter vastag anyaggal szigetelik az épületeket. Még a miénknél enyhébb időjárású Szlovéniában is átlagosan 100 milliméter vastag a homlokzati szigetelés, miközben a gáz régiós összehasonlításban is Magyarországon a legdrágább.
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finn- és Svédország áll az európai rangsor élén. Ezekben az észak-európai országokban (annak ellenére, hogy a gáz náluk olcsóbb, mint nálunk) a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb homlokszigetelést alkalmaznak, miáltal az ott élők fűtésszámlája akár 35–40%-kal is kisebb,mint egy átlagos magyar családé. A Knauf Insulation statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről, a kánikulában pedig arról, hogy elviselhetően hűvös maradjon az otthonuk. Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet-európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet- és energiatudatosabb országoktól, az viszont elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtó.
„Egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve, a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém korszerű szigetelése nem megoldott – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze egy százalékára rúg (a szerkesztő friss tapasztalata szerint legalább 2,5 százalék!), mégis ez az az építőanyag, amivel a fűtésszámla 60–70 százalékkal csökkenthető. Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága növekszik, energiahatékonyság tekintetében is szemléletváltozásra van szükségünk” – tette hozzá a szakember.
Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az úgynevezett energiaszegénység nálunk a legnagyobb.
Magyarországon egy megajoule gáz ára 3,3 forint körül alakul, Szlovákiában például 2,7 forintnak megfelelő euróba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak – átlagosan 2000 köbméteres éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve – évente akár 40 000 forinttal kell többet költenie a fűtésre, mint egy szlovák famíliának.
A hőszigetelés alkalmazása bizonyítottan az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb megtérülést eredményező befektetés. A szigetelés ára az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától és az ingatlan méretétől függően átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon (30 év alatt) pedig a szigetelésbe fektetett mjinden forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.
A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye kellő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50–60%-kal is csökkenthető, melynek köszönhetően ugyanilyen arányban csökkenthető a fűtésszámla is. A Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.
A szigetelés árának 2–4 éves megtérülésével szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5–12 év, ami azt jelenti, hogy energiaszegénységünk orvoslása szempontjából ez az eszköz csak „tüneti kezelésre” használható, és elsősorban az anyagilag már eleve tehetős családok számára segítség.
A szigetelés támogatása mellett szól az is, hogy miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, az 50-as, 60-as, 70-es években (vagy még később) épült, energiafaló családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető. (Ez az ár, sajnos, ma már nem tartható, legalább a másfélszerese a reális. A szerk. megj.)
A szerkesztő újabb megjegyzése:
Célszerű lett volna a hónapok alatt értéküket jócskán elvesztett MOL-részvényekre könnyelműen kiadott 500 milliárd forintot, továbbá a presztízsberuházásnak szánt stadionépítésekre szánt stb. sok-sok milliárdot az energiazabáló lakóépületek hőszigetelésére fordítani – támogatás formájában. A befektetett pénz ugyanis sokszorosan és igen rövid idő alatt megtérül, emellett jócskán csökkenthető lenne az ország gázbehozatala is. Azt se feledjük, hogy meleg otthonban még a gyomor is ritkábban korog… Ráadásul a szigetelési megrendelések által a haldokló építőipar is föléledne egy kicsit, munkahelyek teremtődnének, miáltal némi lendületet kaphatna a gazdaság, növekednék a fogyasztás és a beszedhető adó.
