Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (1778–1872) dán lutheránus lelkész, író, költő, filozófus, történész, tanár, politikus és reformátor. 1810-ben szentelték pappá, de reformátori tevékenysége miatt élete végéig hadakoznia ellett a dán államegyház maradi képviselőivel. Ezenközben kezdte el szervezni a mindmáig nagy jelentőségű és hatású dán népfőiskolai mozgalmat. A 19. század legreprezentatívabb dán művelődéstörténeti alakja volt, aki költői
tevékenységére alapozva fejtette ki népnevelői, történészi és papi-reformátori működését. Skandináv nemzeti-romantikus eszmékkel átszőtt monarchikus, felvilágosodáskori felfogása ellenére rugalmasan követte a
parlamentarizmus előretöréseit is. Radikálisan megreformálta a bürokrata lutheránus klérust, spontán demokratikus alapokra helyezte a vallási közösségeket, megszervezte a kisbirtokos és zsellér fiatalok gyakorlati nézőpontú, közösségi szellemű, tömeges és ingyenes oktatását és nevelését, és friss lendületet adott a dán polgári fejlődésnek.
Eljutott a „népegység” (folkelighed) fogalmához, amely a magyar viszonyok között inkább csak körülírható; maga a könyv is több oldalon foglalkozik ennek kifejtésével. Sokkötetes irodalmi tevékenységének jórésze cikk, vitairat, tanulmány, illetve prédikáció, és a skandináv nemzeti romantika megalapozására törő mitológiatörténeti és nyelvújító írásmű. Verseiben, zsoltáraiban, himnuszaiban, népdalszerű énekeiben szenvedélyes, költői képekben, metaforákban gazdag nyelvű, mély vallásosságról tanúskodó líra jelenik meg, mellyel világirodalmi rangját megalapozta. Életműve mintegy 130 vastag kötetre rúg, amelyben 1500 dal és zsoltár is található. Grundtvig szelleme mindmáig áthatja Dániát: tanulják, elemzik, megzenésített verseit, egyházi énekeit iskolákban, templomokban, a rádióműsorokban, lemezeken ma is naponta éneklik, hallgatják.
A Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség régi törekvése volt, hogy megszüntesse azt a hiányosságot, amellyel a
magyar könyvkiadás tartozik a népfőiskola és az újkori Dánia egyik megteremtőjének, és hogy Grundtvig
szellemiségének megismerésével, megértésével erősíthesse a magyarországi népfőiskolai, szabadoktatási
mozgalmat. Erre a legalkalmasabb műnek Reich igen alapos, mégis mindvégig olvasmányosan ismeretterjesztő,
népszerűsítő munkája látszott, amely bár a dán olvasónak íródott, szinte alapfokon képes bevezetni bárkit Grundtvig életrajzába, és a grundtvigiánus világképbe. A könyv olvasmányosságát nagyban segíti, ugyanakkor a grundtvigi költészet magyarországi megismertetését is szolgálja, hogy a szerző az életrajz folyamatába már eleve beillesztette Grundtvig 50 legjellemzőbb versét és versrészletét, így a próza és a költészet változatosan, jól kiegészítik egymást az olvasó számára.
A szerző, Ebbe Kløvedal Reich (1940–2005) dán író, publicista, fordító. Történelmet tanult a koppenhágai egyetemen, dolgozott újságíróként, számos politikai témájú könyvet írt, szépirodalmi műveiben pedig felvonultatta a dán történelem legnagyobb alakjait, és a krónikás szemszögéből mutatta be a mai dán valóságot. Egyik legfontosabb és legkeresettebb műve a „Frederik. Népkönyv F. N. S. Grundtvig koráról és életéről”, 1972, amelynek témája a „dánság” megtalálása a mában. Ez is azt mutatja, hogy fontosnak tartotta Grundtviggal alaposan foglalkoznia.
A kötet fordítója, Lázár Ervin Járkáló Magyarországon született 1953-ban, de 33 éves kora óta Dániában él, dán állampolgár. Művészeti oktató, népfőiskolai tanár, grafikus, de színházi előadásokat is írt, illetve rendezett. 1989-ben alapította a koppenhágai Hamvas Béla Klubot, amely honlapjának szerkesztője. Különféle fordításait itt közli. Számos kiállítás, előadás, találkozó, kiadvány, film, és Hamvas Béla: Északi korona című könyvének dán, valamint Petter Bjerck-Amundsen: Søren Kirkegaard kezdőknek című művének magyar kiadása fűződik a nevéhez. Magyarországon az utóbbi években több alkalommal vezetett népfőiskolai képzést. A 2010-ben megkezdett engedélykérő, jogokat megszerző és a féléves fordítói munka eredményeképp 2011 márciusában nálunk is megjelenhetett a Napsütés és villámlás. A kötet prológusa – a magyar és a dán kiadás előszavait követően – azt a visszhangot tekinti át, amely öt generációval a jeles férfiú halála után Földünk több pontján ma is tapasztalható Afrikától Amerikáig, Izraeltől Japánig, beleértve Kelet-Európát, Oroszországot, Indiát, Skandináviát és természetesen Dániát, ahol még ma is ő a nemzeti dalnok.
Az első rész összefoglaló címe: A hívő szabadsága, amely nagyjából az 1783–1826 közötti időt: a gyermekkort, az
ifjúvá érést, a magányos harcot és a grundtvigi élő szó kialakulását mutatja be. A második szakasz témája a
népegység, az 1828–43 közötti évekről szól, amelyben helyet kap a világtörténelem, a kiadott énekgyűjtemény, és
„az iskola az életért” gondolat kialakulása. Az 1842–55 közötti éveket a néphatalom gondolata fűzi egybe, amelyben Grundtvig nemzetlátása, politikusi, a dán alkotmány megszületése körüli képviselői tevékenysége mellett szerelmi életébe is bepillanthatunk. A negyedik rész az öregkoré, az 1855–72 közötti éveké. Ebben a négy részben ott kavarog a monarchikus, majd alkotmányos Dánia élete, a háborúk a külfölddel és hatalmi harcok egymással, Hans Christian Andersen, Søren Kirkegaard, Thorvaldsen és Mynster püspök, a skandináv mitológia és kor gondolkodása.
A kötet címét adó „napsütés és villámlás” egyszerre volt jellemző Grundtvig makacs, kitartó, hívő és harcos
jellemére, és az őt körülvevő világra. A záró, ötödik szakaszban a szerző, Reich négy esszéisztikus utóiratban zárja le a kötetet, amelyekben még néhány vonással egészíti ki a Grundtvig-portrét, és máig tartó hatását az egyházra, vagy a szabadiskolákra.
Reich könyvének másik újdonsága a kettősségében rejlik, ugyanis verseskötetnek is felfogható. Ismereteink szerint
Grundtviggal eleddig meglehetős mostohán bánt a magyar műfordítás: mindössze három költeménye jelent meg:
Jánosy István, Kemény Ferenc és Orbán Ottó fordításában egy-egy. Jelen kötet verseinek műfordítója, az Infovilág jeles munkatársa, Muzsay András (1946-) újságíró, népénekes előadóművész és zenei fordító. 25 éven át az országot járta előadóestekkel, melyeknek fontos része volt az angolszász nyelvterület általa lefordított nép- és műdalainak megismertetése, tanítása. E témáról a Magyar Televízióban is tartott kisebb előadásokat. Dalfordításai más előadók lemezeiről és saját előadású hanghordozóiról is ismertek. Grundtvig műfordításait Lázár Ervin Járkáló magyar nyersfordításból, nagy gondolati és formai hűséggel, sőt a Grundtvig-dalok kottáinak és hangfelvételeinek figyelembevételével készítette, hogy ha ezek Dánia-szerte mindmáig énekelt egyházi és világi művek, akkor magyarul se csupán olvashatóvá, de énekelhetővé is válhassanak. Így tehát az első magyar nyelvű Grudtvig-életrajzzal együtt az első magyar Grundtvig-verseskötet is kézbe lehet venni.
Az érdeklődők a Napsütés és villámlás az alábbi címeken juthatnak hozzá: Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság, Nagy Júlia elnök, bknsz@t-online.hu, illetve a Magyar Népfőiskolai Társaság (1077. Budapest, Wesselényi utca 13., II/5.) irodáján.
