A világon mintegy 250 millió COPD-vel diagnosztizált beteg él4, a WHO becslései szerint 2030-ra pedig ez a betegség lesz a harmadik leggyakoribb halálok.3 Hazánkban a COPD-s betegek száma meghaladhatja a félmilliót[1], de csak harmada kap kezelést, mert nem ismerték föl idejében, emiatt a diagnózis is késett. A nagyszámú érintettség miatt a COPD népbetegség. (A nyitó kép forrása: Vita 34.)
A COPD a tüdő betegsége, mely visszafordíthatatlan károsodással, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel jár. A légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő gyors elöregedése ismerhető fel. A betegség előrehaladása csupán lassítható, a tünetek enyhíthetőek, azonban a COPD teljes visszafordítására jelenleg sajnos nincsen lehetőség.
Kialakulásának legfőbb okai között elsősorban a dohányzás szerepel, bár a légszennyezettség, a vegyi anyagoknak való kitettség is növeli a betegség kialakulásának esélyét. A tendencia szerint 4 COPD-s betegből egy a nem dohányosok (és különösebb légszennyezettségnek nem kitettek) közül kerül ki.2
Egy új kutatás szerint a COPD kialakulásának okai közé sorolható az is, ha az érintettnek a tüdőtérfogatához mérten kicsik a légútjai. Ez a jelenség a dysanapsis. A levegő a fa ágaira hasonlító légutakon keresztül jut a tüdőbe, azonban ezek a kis ágacskák némelyeknél a tüdő térfogatához mérten rövidebbek az átlagosnál. A dysanapsis gyermekkorban alakul ki, amikor a légúti ágacskák a tüdő térfogatánál lassabban nőnek. Azoknak, akik a normálisnál kisebbek a légútjai, rosszabb a tüdőfunkciója, így akár nyolcszor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki náluk COPD.2
A normális tüdőfunkciójú egyének tüdőkapacitása gyorsan csökken, ha éveken át tartó ingerlés éri, mint például a már említett cigarettafüst vagy a légszennyezés. Akiknek eleve csökkent a tüdőfunkciójuk, azoknál ugyancsak nagy a COPD kockázata, még akkor is, ha nem áll fenn gyors tüdőfunkció-csökkenés. Új kutatások szerint a dysanapsis ilyen esetekben figyelmet keltően nagy arányú.
A betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik a nehézlégzés, amely együtt jár nem múló köhögéssel, fokozott nyáktermeléssel. A légzésfunkció romlása miatt a beteg fáradékonnyá válik, így a betegség előrehaladtával a mindennapi tevékenységek is gondot okozhatnak, mert a beteg a kis terhelés esetén is fullad.
A COPD légzésfunkció vizsgálattal egyértelműen megállapítható. Ha bárkinél egyértelműen megállapították a betegséget, a kezelőorvos személyre szabottan írja elő a terápiát. Manapság számos olyan inhalációs készülék áll a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek nagyban hozzájárulnak az életük megkönnyítéséhez, kezelésük könnyen megtanulható és emellett környezetkímélőek is.
A személyre szabott terápiához hozzátartozik a rendszeres mozgás és a helyes étrend is. Jót tesz a rendszeres mozgás: séta a közeli parkban vagy egy könnyed, néhány perces gyakorlatsor. Ha netán a beteg túlsúlyos, fontos minél hamarabb megszabadulni a fölösleges kilóktól, hogy ne terhelje a szívét. Abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie.
Ne felejtsük: a betegség rendszeres szakorvosi kontrollja, a dohányfüsttel nem terhelt környezet és a mozgás segíthet a betegség további romlásának megelőzésében.
[1] Magyar Tüdőgyógyász Társaság
2 Undersized Airways May Explain Why Nonsmokers Get COPD | Columbia University Irving Medical Center
4 Chronic obstructive pulmonary disease (COPD) (who.int)