(Kárpáti Iván/klubradio.hu jegyzete) Ma már az is gyanús, ha valaki tud számolni. Vagy: ha nem kér állami forrást, csak kérdéseket tesz fel. Ezt próbálják elfojtani: nem a külföldi pénzt, hanem a belföldi önállóságot. Azt, amit nem ők hoztak létre, nem ők kontrollálnak, és nem ők osztanak szét.
Aki fél, az könnyen támad. Aki nagyon fél, az már összevissza csapkod. Egyre kiszámíthatatlanabbul. És ettől nem megrémülni kell, hanem megnyugodni: ez már a végjáték. A rendszer nem új szavazókat keres, csak a régieket próbálja minden áron megtartani. Orbán Viktor már nem irányít, csak próbálja követni a saját rendszerének zűrzavarát. Mindenre ugrik. Mindenkire ráront. Minden egyes nap.
A NER most már nem stratégiát hajt végre, hanem pánikreakciókat produkál. A rendszer még áll ugyan, a hangja is erős, a hivatalai pörögnek, a sajtója ordít, de aki figyel, pontosan látja: az utolsókat rúgja. Igaz most még belénk és ez fáj.
Csak így lehet értelmezni azt a groteszk törvényjavaslatot, amit épp most préselnek keresztül „átláthatósági” címszó alatt. Egy olyan szabályozást, aminek az a célja, hogy egyre mocskosabb eszközökkel szorítsák ki mindazokat, akik nem hódolnak be.
A friss módosítás lényege: visszamenőleg is elveszik az adó 1 százalékos felajánlásokat azoktól, akiket a kormány „veszélyesnek” ítél. És hogy hova megy a pénz? Egy frissen gründolt alapítványnak, amit a kormány talált ki magának. Közben a Fidesz honlapján még most is várják a pénzbeli támogatásokat külföldről az ott megadott számlaszámon.
A legbrutálisabb jogszabályok mögött nem erő, hanem félelem van. Rettegnek mindentől és mindenkitől, aki veszélyezteti a fennálló rendet. Vagyis a család, a klán, a betonba öntött közpénz és a végletekig központosított hatalom túlélését.
Ma már az is gyanús, ha valaki tud számolni. Vagy ha nem kér állami forrást, csak kérdéseket tesz fel. Ezt próbálják elfojtani: nem a külföldi pénzt, hanem a belföldi önállóságot. Azt, amit nem ők hoztak létre, nem ők kontrollálnak, és nem ők osztanak szét.
Magyar Pétertől sem nem azért tartanak, mert ő lenne az új Megváltó, hanem mert kívül esik a megszokott játéktéren. Mert nem tudják, hogyan kell elhallgattatni. Egyelőre.
A reflexek működnek: ütni, listázni, visszamenőleges hatállyal büntetni, törvényt írni, utasítani. De a saját történetüket már nem ők írják.

