Már most sokkal kevesebb a szakember, mint amennyire szükség lenne, és ha nem találunk rá megoldást, a hiány tovább növekszik. A frissen végzettek tudása, gyakorlati ismerete és a piac változó és sokrétű igénye közötti szakadék eltüntetése sürgős és jó megoldást követel.

Az IT-ágazat felelős vezetői jól tudják, milyen szakembereket keres a piac; nem okvetlenül diplomásokat, ma (még) fontosabb a gyakorlati tudás. A jó nevű egyetemen szerzett oklevél korántsem sem szavatolja, hogy a pályakezdő szakember a szükséges ismeretek birtokában van és munkát is talál. A legtöbb vállalat kénytelen maga megadni a leendő munkatárs számára a szükséges gyakorlatot. Az akár több hónapos betanítás drága a vállalatok számára. Mindez feleslegessé válnék, ha az iskolából kibocsátottak ismernék a gyakorlati folyamatokat, képesek lennének azonnal alkalmazni megszerzett tudásukat, ekként teljes értékű munkatárssá válnának.

Az informatikus-képzés reformját sürgetők szerint az általános és középiskolai oktatás nem ad korszerű tudást, ráadásul a mai programozási nyelveket ismerő, jó oktatókat azonnal elszipkázza a piac, és elhagyják a pedagógiai pályát. A képzésben ma aktív oktatók többségének tudása nem versenyképes a piacon.

Bár a vállalkozói körökben viszonylagos rugalmasság tapasztalható a képzésben, az állami oktatás reformja nélkül képtelenség megszüntetni a szakemberhiányt. Napjainkban a számítástechnikai alaptudás pont olyan szükségszerű, mint az írás és olvasás elsajátítása. Éppen ezért a technológiai tudás átadását az alaptanterv részévé kell tenni.

A kisdiákok elképesztően fogékonyak az új ismeretek iránt. Tapasztalat szerint egy 10 hetes kurzus végére a 10 év körüli lányok és fiúk képesek videojáték-programozásra. Mi több, tudásuk olyan szintű, hogy ha jogilag is megoldható lenne, akár junior fejlesztői pozíciót is kaphatnának nagy nemzetközi technológiai vállalatoknál.

Elhangzott: a felsőoktatást nem arra találták ki, hogy a munkaerőpiac piramisának minden szintjére szakembereket képezzenek. A valóságban az „újkori kékgallérosokból” a legnagyobb a hiány. E minőségi szakadék áthidalása céljából kiváló szakemberek létrehozták az állásgaranciát ígérő, gyakorlatra irányuló programozó magániskolát, a Codecoolt, ahol valós problémák megoldásain keresztül készítik fel a hallgatókat a munkavállalásra.

A naprakész elméleti és gyakorlati tudás sokkal fontosabb, mint az, hogy egy hallgató deriválni vagy integrálni tudjon. A 18 hónapos képzés végén a cégek azt a szakembert kapják majd meg, akire szükségük van.

Talán éppen a ma még hiányolt és a tárt karokkal vált következő 10 ezer kódolót.