Az üzleti szférán belül novemberben az ipar kivételével minden ágazat pesszimizmusa enyhült. (Októberben fordított volt a helyzet, akkor csak az ipari várakozások javultak.) Az ipari várakozások romlása elsősorban a korábban nagyon alacsonynak minősített készletszint emelkedésének következménye. Az elmúlt és a következő időszaki termelés, a teljes és az export-rendelésállomány megítélése javult. Az építőipari bizalmi index értéke utoljára 2011 közepén volt ilyen „magasan” (továbbra is messze az építőipar a legpesszimistább ágazat). Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése azonban nem változott. A kereskedelmi bizalmi index értéke idei csúcsára jutott. Jelentősen javult az eladási pozíció és a rendelések várható alakulásának megítélése, a készletszintet azonban enyhén növekvőnek érezték a válaszolók. A szolgáltatói szektorban javult az üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése.
A foglalkoztatási várakozások minden ágazatban javultak, különösen az építőiparban, s csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az iparban mérséklődött csökkent a tervezett áremelések köre és mértéke. Az építőiparban enyhült a dezinflációs nyomás. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt nem változott érdemben az ár-emelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke enyhén csökkent. A szolgáltatók körében azonban erősödött az áremelési szándék. A fogyasztók inflációs várakozása kissé gyengült. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése novemberben a korábbi nagy romlás után minden ágazatban érezhetően, a fogyasztók körében kissé kedvezőbb lett. Ez azonban így is nagyon pesszimista, a válaszolók nagyobbik fele még mindig további romlásra számít, miközben a javulásban bízók aránya minimális.
A GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberi csökkenés után, annál kisebb mértékben emelkedett. Az emberek saját pénzügyi helyzetük és várható megtakarítási képességük következő egy évét is jobbnak látják, mint októberben. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit változatlannak, a következő egy évre vonatkozót kissé romlónak érzékeli.
MÓDSZERTANI MAGYARÁZAT:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszá¬mításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI-Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üz-letmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti na-gyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
