A választási kampány hajrájában látogatott el a Klubrádióba a Bundestag Európa-ügyi Bizottságának elnöke, Anton Hofreiter és Daniel Freund uniós parlamenti képviselő a Zöldek képviseletében. Az április 3-i választás nem csak a magyaroknak fontos: egész Európára nézve is meghatározó lesz. Magyarország elszigetelődése az Európai Unió szempontjából sem mindegy. (A nyitó képen: Orbán Putyinnál – „Te kis hamis…!” / foto: SZER)
Azért jöttünk el a Klubrádióba, mert önök az utolsó független rádiók, független sajtóorgánumok egyike Magyarországon. Pedig hát – lévén az Európai Unió tagja –, itt demokráciának kellene lennie, és a sajtószabadság nélkül nem létezik demokrácia sem – jelentette ki a Bundestag Európa-ügyek Bizottságának elnöke, Anton Hofreiter, aki a zöldek Európai Palamenti képviselőjével, Daniel Freunddal tett látogatást a Klubrádióban – népes csapat kíséretében.
– Hazánk választ, új palamentet, új kormányt. Ez is része az önök magyarországi látogatásának? Miért fontos ez az önök számára?
Azt már Daniel Freund mondta el, akitől azt is megkérdezem, kikkel találkoznak magyarországi tartózkodásuk alkalmával; mert ha nem is az első, de a második útjuk a megérkezésük után a Klubrádióba vezetett.
– Ma például már találkoztunk néhány ukrajnai menekülttel itt, Budapesten is. A menekültkérdés, illetve a már kialakult válság persze megint vita tárgya lesz Brüsszelben, ahogy a jogállami kérdések sem felejtődtek el: a háborús helyzet okozta problémák ellenére is napirenden vannak. Ezekről mind első kézből, helyben szeretnénk tájékozódni.
– Mit szólnak az utcai óriásplakátokhoz? Milyen benyomást szereztek a kampány mostani pillanatairól?
A képen: Daniel Freund (foto: Klubrádió)
– Tapasztalatokat igyekszünk szerezni arról, hogy állnak most éppen a dolgok, a kampány legutolsó szakaszában. A jó egy hónapja kezdődött orosz invázió Ukrajnában alaposan átrendezi az életünket, és erről is világosabb képet szeretnénk kapni, mert akárhogy vesszük, minden mindennel összefügg.
– Találkoztunk természetesen olyanokkal is, akiknél az óriásplakátokra is rá tudtunk kérdezni, hisz’ szembetűnő, hogy a kormányzó párt sok pénzzel rendelkezik, legalábbis a sok plakátból erre tudunk következtetni. Látható, hogy a sajtót is ellenőrzésük alá vették. Ami a kampányban különösen érezhető. A választás feltételei nem tisztességesek.
– Rögtön adódik is a kérdés: ha a feltételek eleve nem tisztességesek, akkor hogyan lehet választást tartani és elfogadni az eredményét?
– Igen, valóban látszik, nincsenek meg a tisztességes választás lehetőségei. Megdöbbentem azon, hogy Orbán nem állt ki vitázni az ellenfelével a nagy nyilvánosság előtt. Másodsorban, hogy lehet az, hogy az ellenzéknek nem adnak megszólalási lehetőséget a kampányban? Mindössze öt percet kapnak az ellenzék pártjai az állami médiában, miközben a kormánypárt folyamatosan kampányol a centralizált sajtóorgánumokban. Nem is tudom: egyáltalán választási kampánynak lehet-e tekinteni ezt az eltorzított kampányt. Csak megerősíthetem, hogy ezek után az is kérdéses, lehet-e egyáltalán ilyen körülmények között választást tartani?
– Az oroszok ukrajnai támadása, háborúja pedig teljesen átírta az Orbán-kormány kampányának narratíváját. Leegyszerűsítették a kampányképletet: a kormány, élén Orbán Viktorral a béke, a stabilitás letéteményese, az ellenzék pedig háborúba akarja sodorni az országot azzal, hogy például fegyvereket és csapatokat küldene Ukrajnába. Kiforgatják és direkt félreértelmezik az ellenzék kormányfőjelöltjének a szavait, kiragadva a szövegkörnyezetből. S ezekről az összefüggésekről, a dezinformációról az átlagos hírfogyasztó, aki nem keresi, hanem kapja a híreket, vidéken nem is értesül, egyszerűen nem jelennek meg a hírfolyamban, mert az online térben jelen van ugyan a független média, a vidéki emberek viszont aligha vannak ott az online-térben.
– Igen, épp ez a magyarázata annak, hogy miért tartjuk fontosnak a sajtószabadságot. Ennek hiányában ugyanis a kormány képes hazudni. Ha egyszer hazudott, hazudik máskor is. Sokadszor is, amikor az emberek már nem is tudják követni, hogy mi az igazság. Elfogadják a hazugságokat, mert nincs vele szemben alternatíva, és így nem is feltételezik, nem az igazságot hallják, olvassák.
– Szögezzük le, hogy a háborút Putyin indította, ő az egyedüli agresszor. Nem a NATO, tehát miért is támadják emiatt az ellenzéket? Európában az égvilágon senki sem köti össze a NATO-t a háborúval. Ráadásul Orbán nemrég látogatta meg a legjobb európai barátját a Kremlben. Zelenszkij is arra szólította fel Orbánt az Európai Parlamentben mondott beszédében, hogy foglaljon végre állást: Putyin oldalán áll-e, vagy Ukrajnáén, amelyik békét akar. Európában mindenki (Szerbia kivételével) Ukrajna mellé állt, és Orbán még mindig nem tette egyértelművé a maga pozícióját. Még mindig egy nagy kérdőjel Magyarország! Miért nem engedi át területén a fegyvereket? Csak nem azért, mert nem Ukrajna oldalán áll? Hogyan kezeli megint a menekültek ügyét? Épp tegnap este hallottuk, hogy – még ha sokan érkeztek is az országba – hivatalosan mindössze 6000 menekültet regisztráltak.(Azóta kétezerrel magasabb ez a szám, de még mindig nem kétmillió, illetve több százezer, ahogy a szomszédos országokban. – a szerk. megj.)
– És akkor erre fel követeli az Orbán-kormány a több milliós támogatást az Európai Uniótól?
– Ne is folytassa! Egyenesen az Európai Bizottság elnökének címzett levelet, hogy utalják ki számára az eddig nem igényelt több milliárdos uniós kölcsönt, épp a menekültválságra és a határvédelemre hivatkozva. Végül aztán kapott 300 millió eurót, de ő ezt úgy adja elő, mint személyes sikert, s hogy ő ügyes érdekkijáró.
– De hát ez egy ordító hazugság. Ő a covid-helyreállítási alapból akart pénzt kapni, de mivel annak olyan feltételei vannak, amiket a magyar kormány nem tudott teljesíteni, ezért abból a pénzből természetesen továbbra sem kap Orbán semmit. Az Európai Unió egy teljesen másik alapból adott Orbánnak támogatást, de nemcsak neki, hanem az Ukrajnával határos minden országnak, illetve azoknak, akik segítenek az orosz agresszió miatt előállt háborús menekültválság megoldásában. Ez a pénz a React-EU alapból érkezett Magyarországra.
– Ha már a felzárkózási alapokról beszélünk: azt is lehetett hallani, hogy a háborúra való tekintettel elnézik Brüsszelben Lengyelországnak és Magyarországnak a korábbi jogállami kifogásokat. Így van? Így lesz?
– Most egy teljesen új helyzet állt elő. Az emberek nemcsak harcolnak, de meg is halnak azért, hogy demokráciában, jogállamban élhessenek, és annak reményében is, hogy csatlakozhatnak majd az Európai Unióhoz. Ha az EU nem tartaná magát a jogállami normákhoz, akkor az a lehető legrosszabb jelzés, üzenet lenne Ukrajna számára. Ebben a helyzetben ez fel sem vetődhet tehát. A jogállam nem lehet az Ukrajnában zajló orosz háború áldozata. Punktum. A jogállami feltételek teljesítése ugyanúgy követelmény most, mint bármikor volt. Ha az unió jogállamát kívülről éri támadás, akkor minden erőnkkel az egységre kell törekedni. Ez alaptétel.
– Az olcsón beszerezhető orosz energiahordozók ügye nem csak Orbán legfontosabb kampánytémája. Ahogy látjuk, vita tárgya egész Európában: hogyan lehet felszámolni az orosz energiafüggőséget. Már-már egy állásponton van az önök kancellárja Orbánnal, mert mindketten azt mondják, nem lehet szankcionálni és egyik pillanatról a másikra leállítani az olaj- és gázszállításokat.
– Nem lesz könnyű, de meg kell tenni a lépést, mert ebből Putyin még tovább finanszírozhatja a háborút. Az ukránoknak is világos üzenetet kell ezzel küldenünk, nem akarjuk, hogy még többen meghaljanak.
– Hogyan lehet – és kell-e – átalakítani az európai energiapiacot, az új beszerzési lehetőségeket megteremtve?
– A német kormány nagyon keményen dolgozik az energiapiac átalakításán, ami nemcsak az olajra, a gázra és a szénre, de még a nukleáris energiára is vonatkozik, hisz’ sok európai ország az oroszoktól kapja az utóbbi „kellékét”.
– Az Orbán-kormány viszont még Paks–2-ben reménykedik…
– Ezt is azonnal el kell felejteni. De a piac átalakítása mellett azt is látnunk kell, hogy épp most lehet nagy lökést adni az alternatív energiákra való átállásnak. Hisz’ ezek előállítása már most is olcsóbb, mint a gáz, az olaj és a szén.
– Önök szerint milyen gyorsan fog átalakulni az energiapiacunk?
– Szerintem két hét alatt le lehet(ne) állítani a fosszilis üzemanyagok behozatalát Oroszországból. Persze, évekbe telik az átállás. Viszont a megújuló energiaforrásokkal a klímavédelmet is szolgáljuk. Berlin külvárosában – márpedig a térség nem sok napot kap – már most 3 centért elő tudjuk állítani a villamos energia wattját. Ha okosan folytatjuk a napelem-beruházásokat, hamarosan 1 centbe fog kerülni ugyanez. (A hagyományos módon előállított áram 31,94 centbe kerül kilowattóránként — a szerk. megj.)
A háború lehetséges kimeneteléről a Bundestag bizottsági elnöke elmondta:
– Talán egy-két hónap múlva olyan patthelyzet alakul ki – alapvetően a szankciók, illetve az orosz katonák gyengülő morálja okán –, hogy Putyin rá fog jönni: túl nagy árat kellene fizetnie a Szovjetunió visszaállításáért, és abbahagyja a háborút. Addig viszont folyamatosan küldenünk kell a fegyvereket a honvédőknek.
Az uniós parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy nemcsak az Ukrajnából, de az Oroszországból érkező menekülteket is ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint bárki mást.
Visszatérvén a most legfontosabb magyar ügyre, megkérdezem:
– Mi a tétje a magyar választásoknak az önök szemével nézve?
– Szögezzük le, a választás eredménye elsősorban Magyarország jövőjét fogja meghatározni. De természetesen hatása a határokon is messze átnyúlik. A szavazókon fog múlni, hogy Magyarország elszigetelődése folytatódik-e, súlyosbodik-e azzal, hogy egyedül és magára marad-e?! Ráadásul kérdés az is, hogy az Európai Unió egységét épp most, a putyini háború idején, blokkolni fogja-e? Netán önmaga számára új irányba indul el, és aktív, elkötelezett tagja lesz az EU-nak, hogy együtt tudjuk fölszámolni a jogállami sérelmeket és a korrupciót. A magyar választás eredménye tehát messze túlmutat hazai fontosságán.
– Szóval csak azt akarom mondani, hogy rendkívül fontos ez a választás nemcsak Magyarország, de egész Európa szempontjából–fejeztük be a beszélgetést Daniel Freund uniós parlamenti képviselővel és Anton Hofreiterrel, a Bundestag Európai-ügyi Bizottságának elnökével a Klubrádió stúdiójában – a választási kampány hajrájában.