A világ több mint ötven országából, grafikusoktól, médiatervezőktől, szövegíróktól, tudósoktól, diákoktól és a német nyelv barátaitól közel 2000 pályamű érkezett: tervek, szlogenek, audiofájlok, írások, plakátok és még sok minden más.

A nemes versengésből végül Jennifer Bohn reklámszöveg-író és Johannes Hein dizájner került ki győztesen. Humoros plakátsorozatuk nagy német feltalálók (állítólagos) csecsemőkori fényképeire és (állítólagos) első szavaikra épül. Eszerint Wilhelm Conrad Röntgen például a „Guck!“, azaz „kukucs“, „nézd“ szót mondhatta ki legelsőként. Legalábbis a győztes páros feltételezése szerint, akik a weimari Bauhaus Egyetemen kezdték el a közös munkát. Az anyanyelv a tudósok gondolkodására is rányomja bélyegét. Röntgen első szavát így követhette pontosan ötven évvel később azoknak a szilárd testeken is áthatoló, belső szerkezetüket láthatóvá tevő sugaraknak a felfedezése, amelyeket ma világszerte Röntgen-sugárként ismerünk. A zsűri indoklása szerint Bohn és Hein munkája különösen alkalmas arra, hogy a nagyközönség számára is szemléltesse a német nyelv tudományos szerepének jelentőségét, no meg a továbbtanulás és kutatás gazdag németországi lehetőségeit.

 

A második díjat Nico Liebe berlini pályázó kapta. Ő nem tett mást, mint leírta egymás alá a „tudomány“ szó megfelelőjét hat különböző nyelven, majd megvonta a mérleget, mondván: a német nyelv e tekintetben is szembeötlően más, mint a többi. Liebe pályaműve az egyedi sajátosságok szerepét hangsúlyozza a tudományokban.

A harmadik díjat Bártfay Réka budapesti pályázónak ítélték oda. Ő egy Facebook-oldal tervét küldte be, amelynek „A német mint tudományos nyelv“ az alanya, és szórakoztató módon jellemzi a nyelv „családját“ és „barátait“, bonyolult érzelmi kapcsolatait, „munkaadóit“ és „érdeklődési köreit“. Bártfay Réka német nyelvet tanít egy gimnáziumban, emellett fordítóként is dolgozik. Harminc éve foglalkozik intenzíven a némettel, emiatt kevesebb ideje jutott az angolra, így aztán újra meg újra hátrányban érzi magát, mert számos tudományos szöveg csak angolul áll rendelkezésre.

A Német Tudomány Alapítványi Szövetsége 5000 euróval támogatta a pályázatot. Az 1. díjjal 3000 euró, valamint az esseni díjátadásra szóló meghívás járt. A 2. és 3. díjhoz egyaránt 1000 euró társult. A győzteseket műveik szellemi tulajdonosaként fogják feltüntetni mind az interneten, mind azon a tervezett plakátsorozaton, amely az egyetemeken szeretné népszerűsíteni a németet mint tudományos nyelvet.

A pályázat két meghirdetője, a DAAD és a Goethe Intézet már évek óta sokat tesz a tudományos többnyelvűségért. „A német nyelv tudást teremt“ világszerte jó ösztönzés volt arra, hogy elgondolkodjunk a német nyelv és a tudományok kapcsolatáról – Brazíliától Malajzián, Kínán, Egyiptomon és Burkina Fasón át Angliáig és Oroszországig.

A német nyelv hosszú időn át mérvadó szerepet töltött be a tudomány történetében. Ez nem utolsó sorban a német feltalálók leleményességének volt köszönhető. Bizonyos tudományágakban mindmáig fontos nyelvnek számít a német, és kiemelkedő tudományos felismerések látnak napvilágot rajta. A német nyelvtudás különösen vonzó felsőoktatási rendszerhez nyit utat, amely kiváló továbbtanulási és kutatási lehetőségeket kínál. A tudományos kommunikációban azonban, mind az írott nyelvben, mind a beszédben egyre inkább az angol veszi át a vezető szerepet. „A német nyelv a tudományokban“ címmel a minap megtartott eszmecsere ezért a többnyelvűségnek remélt új impulzusokat adni.

Bővebb információk: www.wissenschaftssprache-deutsch.de

 

Interjú a német mint tudományos nyelv szerepéről Ludwig M. Eichingerrel, az Institut für Deutsche Sprache igazgatójával és a mannheimi egyetem germanisztikai nyelvészet tanszékének vezetőjével a budapesti Goethe Intézet honlapján.