A hazai GDP több mint 5%-át előállító elektronikai ágazat szereplőinek összefogásával létrejött Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) szerint alapos idegennyelv-tudással, műszaki mérnöki diplomával és alapos természettudományos ismeretekkel számíthatnak leginkább biztos jövőre a fiatalok.

Angol és lehetőleg egy másik idegen nyelv alapos ismerete; mérnöki vagy természettudományos végzettség; nyitottság az újdonságra, tanulni akarás és elhivatottság – így foglalhatók össze a legtömörebben azok a tulajdonságok, amelyekkel egy friss diplomásra társadalmi kapcsolatok nélkül is gyors karrier és ígéretes fizetés vár. A Magyar Köztársaság egyik leginkább munkaerőhiánnyal küzdő, ugyanakkor egyik legizgalmasabb és legpiacképesebb termékeit előállító ágazata, az elektronikai ipar, amelyben a jármű-alkatrészektől az űriparig terjedő széles terület még kedvezőtlen gazdasági körülmények között is fejlődni tudott a múlt években. 

„Már pályaválasztásakor is érdemes figyelembe venni a munkaerő-piac várható alakulását, és nem a divat vagy a berögződések alapján dönteni. Egy kis előrelátással, szakszerű pályaválasztással a mostaninál kevesebb lenne a munkanélküli és több a sikeres fiatal”– fogalmazott Tóth Mónika, hr-szakértő, a Personnel Leasing munkaerő-szervező ügyvezetője.

„A magyar gazdaság számára nagyon fontosak az angolul vagy németül jól beszélő mérnökök. De a piacon nemcsak a mérnök, hanem általában a természettudományos végzettség és a megbízható nyelvtudás is hiánycikk” – mutatott rá Beskid Vilmos, az Ericsson Magyarország HW fejlesztési részlegének vezetője, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja. 

„A hazai elektronikai ipar erős lábakon áll, és hosszú távon számít a tehetséges, elhivatott pályakezdőkre, friss diplomásokra. A fiataloknak ez az ágazat jó itthon” – hangsúlyozta Gacsal József, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A szülőknek érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a tízedik évfolyamos gyermekük megélhetést szavatoló fakultáció választására, mert a legtöbbször akkor dől el, ki milyen irányban halad tovább. A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal arra biztatja a fiatalokat, hogy elsősorban természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak, és közben törekedjenek a használható nyelvtudás megszerzésére.

A Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tavaly márciusban jött létre az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham); a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP), a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ), a Magyar Mérnökakadémia (MMA), a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT), a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya; a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) részvételével. A NEK kidolgozta azt a minimális szakmai programot, amellyel az elektronikai ipar valamennyi szervezete egyetért: 

  • Az oktatás fejlesztése: A közoktatás modernizációja (pedagógiai módszertanok és a használt technikák); a természettudományos képzés súlyának visszaállítása; a nyelvoktatás jelentős fejlesztése; mindehhez a tanárok képzése és továbbképzése. A felsőoktatás, a mérnökképzés BSc, MSc képzési céljainak az eddigi tapasztalatokat és az ipar igényeit is figyelembe vevő újragondolása, ipari szereplők bevonása az oktatásba. A felnőttképzés, a továbbképzés, a munkahelyre specializált képzések feltételeinek javítása, hosszú távra érvényes szabályozók és ösztönzők meghatározása.
  • Kompetencia-központok létrehozása: Az ipari és felsőoktatási-kutatói energiák egyesítése egy adott intézményben, amely a specifikus szakember-képzéstől az innovatív vállalkozások inkubációjáig terjedő széles skálát fedi le.
  • A mérnöki és természettudományos területek megbecsültségének növelése: Azéleskörű, szervezett, a modern média eszközeit használó kampányra van szükség a társadalmi attitűd megváltoztatása érdekében. Ezt az ismeretterjesztés eszközeivel (pl. országos „Csodák Palotája”-jellegű intézményi hálózat segítségével) kell erősíteni.
  • Kkv-k és nemzetközi beruházások párhuzamos, összehangolt támogatása: A nagy gyártók igénylik a beszállítókat, amely komoly lehetőség a magyar kis- és közepes vállalatoknak. A kialakult kapcsolat és technológia-transzfer lehetővé teszi, hogy ezek a kkv-k később betörjenek az elektronika réspiacaira. Ahhoz, hogy a hazai kkv-k elérjék a beszállítói státuszhoz szükséges szintet, kapacitás-növelő és technológiai fejlesztő beruházásaikat kiemelten támogatni kell, míg a megrendelői oldal felé legyen elvárás a technológia-transzfer.
  • A szabályozási környezet egyszerűsítése, racionalizálása, stabilitása: Az adó- és vámszabályozás sok ponton ésszerűsíthető; nagyobb munkaügyi rugalmasságra van igény. Ma még sok esetben régiónként is különbözik a NAV végrehajtási gyakorlata.
  • Operatív kormányzati felelős: A program sikerének garanciája egy felelős személy.