Az Európai Unióban gyakori problémaforrás a határokon átnyúló jogi ügyek sorában a végrehajtás hiányossága, amely sok esetben a tisztességes eljáráshoz való jog csorbulását okozta. Az EJE azonban meghozta az áttörést: először hívták össze az európai bírósági végrehajtókat és az igazságügy főszereplőit, így a szakemberek együtt dolgoztak ki megoldást a problémákra. A közös gondolkodáson túl az EJE egyik legfontosabb intézkedése internetportál létrehozása volt, amelyen az EU-polgárok magyarul is tájékozódhatnak a jogi eszközökről és eljárásokról, amelyeket bírósági végrehajtáskor kell alkalmazni.
A program egyik legsikeresebb résztvevője Magyarország volt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát (MBVK) az EJE-ben való közreműködésen túl külön felkérték az EJS (e-irattovábbításról szóló, szintén kétéves, európai uniós társfinanszírozásban megvalósuló program) segítésére és szakmai támogatására. Az EJS kidolgozásában részvétel kiemelt fontosságú, mert a magyar végrehajtók alapvetően nem tartoznak a kezdeményezésben megjelölt intézmények körébe, azonban az informatika és a dematerizálás (papír alapúról digitális ügyintézésre való áttérés) területén elért sikereiknek köszönhetően nagy elismertségre tettek szert egész Európában.
A záró konferencián a magyar delegációt kérték fel, hogy mutassa be saját, sikeres példáján keresztül az európai végrehajtói névjegyzéket. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara előadása után Jean-Daniel Lackar, a Francia Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke elmondta: „Jelenleg csak a magyar, a francia, és a luxemburgi névjegyzék érhető el, de pár héten belül a többi partner névjegyzéke is megjelenhet a világhálón.” Lackar felkérte az MBVK-t, hogy tekintettel a magyar kamara informatikai fejlettségére és szakértelmére, segítse a partnereket a névjegyzék kidolgozásában.
Fernando Paulino Pereira, az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága „polgári igazságügyi együttműködés” csoport vezetője elmondta, hogy a jövőben kiemelkedő szerepet fog kapni az elektronikus ügyintézés és az e-kommunikáció kiépítése az európai intézményekben, így fontos, hogy mindenhol gördülékeny legyen az átállás a számítógépes rendszerre.
A konferencián szó esett még az e-CODEX-ről, melynek lényege az internetes adatcserén alapuló e-igazságügyi kommunikáció. Az e-CODEX programjában 14 EU-tagállam köztük Magyar- és Törökország szerepel, fejlesztése a jövőben az EJS-ügyekkel párhuzamosan fog zajlani.
