Csaknem két éve gyökeresen megváltozott a béren kívüli juttatások szabályozása. Az ilyen juttatások közterhe 19,04-ről 30,94%-ra növekedett, megszűnt az üdülési csekk, megjelentek a SZÉP-kártyák illetve az Erzsébet-utalvány. Az idei változások közül a legfontosabb, hogy a juttatások közterhe 35,7%-ra növekedett.
A legnagyobb súlyú adómentes juttatás változatlanul a lakáscélú támogatás. A juttatások népszerűségét vizsgáló elemzés idén is a cafeteria-szoftverben nyilvántartott több mint harmincezer munkavállaló nyilatkozata alapján készült.
Nem meglepő a SZÉP-kártya elsősége a népszerűségi listán. Ám figyelemre méltó, hogy az Erzsébet-utalvány a tavalyi 5. helyről a 2. helyre ugrott, és csak kevéssel maradt le a SZÉP-kártya mögött. (SZÉP kártyát évente akár 450 ezer forint értékben lehet igényelni étkezés mellett szállásra és szabadidős tevékenységre is; a hagyományos étkezési Erzsébet-utalványt legfeljebb 96 ezer forint értékben, és kizárólag étkezésre használható.)
Az egészségpénztár, helyi közlekedés, majd a nyugdíjpénztár következik a népszerűségi sorban, miközben az Erzsébet-utalvány főként a pénztárak rovására tudott erősödni. Ugyanakkor az Erzsébet-utalvány körüli bizonytalanságok miatt a dolgozók tavaly a kereteiket részben a biztosabbnak ítélt egészségpénztárakba irányították. A pénzek átirányítása azonban átmenetinek bizonyult, mert az Erzsébet-utalvány számára egy év alatt sikerült kiépítenie a szükséges működési feltételeket, és elnyerte a dolgozók bizalmát. Időközben az egészségpénztár és a helyi közlekedés súlya is visszatért a két évvel ezelőtti szintekre. A nyugdíjpénztárak azonban mintegy negyven százalékos veszteséget szenvedtek két év alatt.
A 6. helyre erősödött a sorrendben a lakáscélú támogatás: népszerűsége tavaly óta megnégyszereződött. Lakáscélú támogatást azonban csak kevés munkáltató nyújt, és a munkavállalóknak is csak a töredéke él a lehetőséggel. Az előkelő 6. helyezés annak köszönhető, hogy az érintett munkavállalók azonban magas összegeket fordítanak erre a juttatásra.
A 7. helyezett ajándékutalvány 1%-os eredményével az idén már megelőzi a tovább gyengülő, adókedvezményét korábban elvesztő melegétel-utalványt. Szembetűnő, hogy miután ez az utalvány tavaly megszűnt, az étkezésből ideiglenesen tetemes pénzek „vándoroltak el”. Ugyanakkor az étkezési célú felhasználás súlya az idén már normalizálódott, sőt némileg még erősödött is. Az étkezési célú felhasználás magas hányada azzal függ össze, hogy az étkezési jellegű juttatásokat tudják a munkavállalók leginkább és leggyorsabban felhasználni.