Számítógépes biológiai képelemzéssel foglalkozó mintegy 250 kutatót várnak Szegedre, a Biológiai Képelemzők Európai Hálózatának (NEUBIAS, Network of European BioImage Analysts) január 27–február 2. között megrendezendő nemzetközi rendezvénysorozatára.
A II. NEUBIAS-konferencia célja, hogy a résztvevők teljes körének bevonásával párbeszéd alakuljon ki a fejlett informatikai megoldásokkal támogatott biológiai képelemzés, a mesterséges intelligencia és az adatbányászat területén elért legújabb kutatási és fejlesztési eredményekről. Szakítva a hagyományos konferencia-struktúrával a teljes szakmai program interaktivitásra ösztönöz azzal a szándékkal, hogy erősítse a képelemzésre összpontosító matematikus, informatikus fejlesztők és a végfelhasználó élettudományi kutatók hatékony együttműködését.
Az egyhetes rendezvénysorozat három részre tagolódik: a szűkebb körnek szóló első négy nap programja két szakmai továbbképzés és az ezzel párhuzamosan futó „Taggathon”, amikor a szakma 20 legkiválóbb képviselője arra vállalkozik, hogy összeállítsa a számítógépes biológiai képelemzés „digitális szótárát”, vagyis a szakterület egészét lefedő, kereshető adatbázist.
Az ezt követő 3 napos szimpóziumon a legújabb biológiai képelemző szoftverek bemutatásától az élettudományi képelemzés legégetőbb problémáira fókuszáló megoldások ismertetéséig nagyszámú aktuális témát taglalnak. A szimpózium előadói között szerepel a szakma három legkiemelkedőbb egyénisége: dr. Gene Myers, a drezdai Max-Planck Intézet Rendszerbiológiai Központjának alapító igazgatója, akinek a nevéhez fűződik a teljes genomszekvencián belüli, nukleotid alapú keresést lehetővé tevő BLAST (Basic Local Alignment Search Tool) program kifejlesztése – az erről beszámoló közleményét több mint 62 ezer alkalommal idézték; dr. Gaudenz Danuser, aki a Harvard Egyetem Orvostudományi Karán eltöltött öt éve alatt kiépítette a biológiai képfeldolgozás és a kvantitatív képelemzés feltételeit; valamint dr. Marleen de Bruijne, aki a tüdőre, az idegrendszerre és a kardiovaszkuláris rendszerre összpontosító orvosi képfeldolgozás elismert szakértője, tudományos munkásságának jó részét több mint 150 közleményben adta közre.
A konferencián Natalie de Souza, a világ vezető tudománymódszertani folyóiratának számító Nature Methods (NY, USA) főszerkesztője is részt vesz és előadást tart. A rendezvényt a nagy mikroszkópgyártó cégek – köztük a Zeiss, a Leica, a Bitplane, a Luxendo – támogatják.
„A NEUBIAS-konferencia egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk: a hazai kutatók e területen is kiemelkedően teljesítenek, és ezzel Magyarország egy újabb ponton felveszi a versenyt a világ élvonalával” – mondja dr. Horváth Péter, a konferenciát szervező bioinformatikus, aki a rendezvénynek otthont adó MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végez hazai viszonylatban is úttörő kutatómunkát a számítógépes biológiai képelemzés területén.
A számítógépes biológiai képelemzés hidat képez az élettudományok és az informatika között: a biológiai képelemzéssel foglalkozó szakemberek különféle számítógépes eszközök együttes használatával és automatizálásával folyamatosan tökéletesítik a képelemzési munkafolyamatokat, ami egyre pontosabb analízist és diagnózist tesz lehetővé, egyre nagyobb teljesítőképesség mellett. Ezzel lehetőséget ad arra, hogy a manuálisan feldolgozható néhány száz helyett több millió képi adatot elemezzünk, és felfedezzük akár a legkisebb, sejtszintű eltéréseket. Ilyen módon már igen korai fázisban fényt deríthetünk a szervezetben zajló kórfolyamatokra, és már a tünetek megjelenése előtt észlelhetjük a kialakulóban lévő betegségek első jeleit, ami kiemelt jelentőséggel bírhat például a daganatkutatásban vagy az agykutatás területén, de a gyógyítást is forradalmasíthatja azáltal, hogy olyan új terápiás célpontokat definiálhatunk, amik a gyógyszerkutatásban és a személyre szabott terápia hatékonyságának növelésében is kiemelt szerepet játszhatnak.
Az Európai Unió Horizon 2020 stratégiai programjából finanszírozott NEUBIAS-kezdeményezés fő célja olyan képzési tevékenységek, online eszközök és adattárak fejlesztése Európában, amelyek segítik a ma még kibontakozóban lévő biológiai képelemzés mint új szakma erősödését. Ezzel egyben az élettudományok területén kialakult egyik fő problémát próbálja feloldani: nevezetesen azt, hogy a kutatóintézetek által a fejlett képalkotó eszközökbe fektetett hatalmas beruházások nem állnak összhangban a képi adatok elemzésére irányuló kapacitással.